nyelvjárás és terminológia

2011. 08. 16.

A Magyar értelmező kéziszótárban (1972) mind a tájnyelv, mind a tájszólás címszavak értelmezése nyelvjárás. Azt szeretném tudni, hogy a Székelyföldön mi a különbség a nyelvjárás és a tájszólás között.

A kérdésre a téma egy szakértője, dr. Szentgyörgyi Rudolf válaszolt.

“A terminológiai kérdések mindig problémásak. (És a terminológia időben
is változik.)

A nyelvjárás és a dialektus elvben szinonimák, ugyanakkor az angolszász terminológiában dialektusok a szocio- és etnolingvisztikai változatok is: így értve nem szinonimák.
Nálunk tehát a dialektus/nyelvjárás a nyelv területi változatait jelöli (a köznyelvvel szemben, illetve újabban a köztes helyzetű regionális köznyelvi változatok sem tartoznak bele).
Mindaz, ami ezután következik, csak a területi nyelvváltozatokra értendő!

A nyelvjárás tehát egy területi változata a nyelvnek, ez azonban tudományosan nem pontos (ezért csak nem szigorúan tudományos szövegkörnyezetben illik használni).
Tudományosan: nyelvjárási régió (pl. palóc), nyelvjáráscsoport (pl. Ipoly vidéki csoport), helyi nyelvjárás (egy, ritkán néhány település azonos nyelvváltozata). A nyelvjárás terminust tehát kerüljük, mégis szakmailag leginkább ez utóbbival szokás egyeztetni, míg a nem szigorú szakirodalom leggyakrabban régiót ért alatta (“a palóc nyelvjárás”).

Más a népnyelv: a sajátosan nyelvjárásias (tehát nem köznyelvi) beszélt nyelvi formák együttese. (Leegyszerűsítve: az összes nyelvjárási jelenség együttvéve.)

Tájnyelv és tájszólás. Elvben mindkettő (a nem pontosan definiált) nyelvjárás szinonimájaként használható, de csak elvben. A szakembernek, ha ezeket a kifejezéseket használja, pontosan definiálnia kell, mit ért alatta. Leggyakrabban mégis:

A tájszólás kissé régies, illetve nyelvjárási: tájszólásban beszél: ‘vmely helyi nyelvjárási változatot használ, megszólaltat’.
Tájnyelv: egy táj (földrajzi egység) nyelve, nyelvváltozatainak összessége. Nem feltétlenül homogén nyelvváltozat (mint a helyi nyelvjárás vagy nyelvjáráscsoport).
A nyelvész vizsgálhatja pl. a Bodrogköz nyelvét (egy táj nyelve > táj-nyelv), miközben tudja, hogy ez nem alkot nyelvjárási egységet (eltérő nyelvváltozatok).

Kissé leegyszerűsítve és összefoglalva:
a nyelvjárás terminus a nyelvészet (a nyelvi rendszer) felől közelít: azonos nyelvi jelenségek alapján ragadja meg a területi változatokat (helyi nyelvjárás, nyelvjáráscsoport, nyelvjárási régió), amelyeknek elterjedtsége nem feltétlenül esik egybe földrajzi egységgel;
míg a tájnyelv a táj (földrajzi egység) felől közelít: egy földrajzi értelemben egységnek tekintendő terület nyelve, nyelvváltozatainak összessége, amely nyelvi szempontból lehet homogén, de gyakran (főleg nagyobb tájegységek esetén) nyelvileg jellemzően heterogén.
(Végezetül: egyik sem esik feltétlenül egybe a néprajzi egységekkel!)

Még jobban leegyszerűsítve:
nyelvjárás(ok): a nyelv területi változata(i)
tájnyelv: a területi egység nyelvi változata(inak összessége)

Székelyföld nyelve (elsősorban településtörténeti okokra visszavezethetően) nagyon heterogén, azaz a teljes Székelyföldre első megközelítésben inkább a tájnyelv jellemző.
Vannak azonban olyan közös sajátosságok, amelyek alapján mégis van
létjogosultsága székely nyelvjárási régióról (ezen belül sok csoportról is) beszélni, vagyis nyelvészetileg létezik “székely nyelvjárás” (pontosabban székely nyelvjárások). Tovább bonyolítja az ügyet, hogy településtörténeti okból a moldvai régióban is van székelyes nyelvjárás, az ún. “moldvai székely” csoport helyi nyelvjárásai.”
A válasz az 1984 és 2015 között érvényes 11. helyesírási szabályzat alapján készült.

vissza a főoldalra