tevékenytelen

2011. 08. 30.

Helyes-e a “tevékenytelen” szó?

A -talan/-telen, ill. a -tlan/-tlen/-atlan/-etlen fosztóképzők legtöbbször főnévhez kapcsolódnak, pl. “páratlan”, “névtelen”, valamint igéhez, pl. “értetlen”, főként a “-hat/-het” képző után, pl. “láthatatlan”, illetve a befejezett melléknévi igenév tagadásaként: “kéretlen”, “bontatlan”, de melléknév mellett is előfordul, pl. “szakszerűtlen”, “igaztalan”, “udvariatlan”.
Talán ezek az analógiák tették lehetővé ennek a szónak a létrejöttét, még ha nem is szokványos, hogy a pozitív párja nem az “-s” képzővel jön létre — de ugyanennek a példája a “szakszerűtlen” (ésszerűtlen stb.) és az “igaztalan” is, ahol a pozitív megfelelő nevéhez kapcsolódik a fosztóképző. Az egyetlen furcsaságnak tehát ez esetben azt tekinthetjük, hogy olyan melléknévhez járul, amely az “-ékony” képzőt viseli magán.
Minden bizonnyal valamilyen nyelvi igény hívta életre ezt a szót – valószínűleg rövidebben szerették volna kifejezni azt, hogy valaki nem csinál semmit, vagy csak nagyon keveset dolgozik. Az interneten találunk néhány példamondatot erre: “Hát ráfér, mert eddig tevékenytelen volt.”, “A jobb oldal [sic!] az igaz, hogy lassú és még eddig tevékenytelen; de úgy látom bízik magában a szavazásnál.”
A válasz az 1984 és 2015 között érvényes 11. helyesírási szabályzat alapján készült.

vissza a főoldalra