zárójelezés

A kérdésem az lenne, hogy az alábbi esetekben a zárójeleket hogyan alkalmazzuk helyesen. A szabály szerint a zárójelen belüli zárójelezésre használjuk a szögletes zárójelet, majd a kúpost stb., de például a jogi szövegekben a bekezdés zárójele – pl. „(3)” – nem tudom, hogy zárójel-e. Például: „(6/1994. (V. 23.) AB-határozat.)”, „(Termékdíjtörvény 5. § (3) bekezdése.)” És a / jel zárójelként használatos-e?

A jogi szövegekben előforduló bekezdésjelölés páros írásjele szövegtagoló funkciójú: a zárójelekben lévő (bekezdés)számok egységes elkülönítését hivatott jelezni. (Ebben nagyon hasonlít a kisbetű és az utána szorosan következő bezárójel [pl. a), e), g)] együtteséhez.)
Ezeket – mivel fontos jelentéssel bírnak – nem változtathatjuk meg a közbevetés zárójelpárján belül sem. Mivel erről a kérdésről konkrét helyesírási szabályozás nincs, csupán a bevett írásgyakorlat alapján tudok tanácsot adni. Két megoldás létezhet ilyen esetben. 1. A zárójelezés szabálya alól kivételnek minősül az adott nyelvi példa, így a zárójelen belül ugyanolyat írunk: (139. § (2) bekezdés). 2. A zárójelezés szabályát fordított módon, „belülről kívülre” alkalmazzuk: [139. § (2) bekezdés]. (Ez utóbbi gyakran előfordul a jogi szövegekben.)
A gyakorlatban néha észrevehető, hogy a / jelet használják zárójelként, de ez a megoldás nem javasolt.
A válasz az 1984 és 2015 között érvényes 11. helyesírási szabályzat alapján készült.