az é hang jellemzése

A Wikipedián a Mid front unrounded vowel ‘közepes elülső ajakréses magánhagzó’ ( http://en.wikipedia.org/wiki/Mid_front_unrounded_vowel ) cikkben fölhozatik példának a magyar „hét” szavunk, mint olyan, amelyben szerepel eme hang (annek IPA-jelölése egy e, mely alatt egy kis T van).
Ugyanakkor más esetekben az é hangunkat -szintén IPA-jelölést használva- e-vel jelölik, vagyis close-mid front unrounded vowel-nak ‘közepesen zárt elülső ajakréses magánhangzónak’ tekintik (itt több példában is szerepel az é efféle IPA-átírása: http://en.wikipedia.org/wiki/Hungarian_language ).
A kérdésem az lenne, hogy mi is valójában az é hangunk (pl. a „hét” szavunkban): közepes elülső ajakréses magánhagzó vagy közepesen zárt elülső ajakréses magánhangzó?

A szakirodalom alapján az /é/ félig zárt elöl képzett,
középső nyelvállású ajakréses magánhangzó.

Források:
Kassai Ilona: Fonetika (2005: 95)
Gósy Mária: Fonetika, a beszéd tudománya (2004: 67 és 69)

A válasz az 1984 és 2015 között érvényes 11. helyesírási szabályzat alapján készült.