anyanyelv jelentése

2011. 09. 29.

Szeretném mëgtudni, hogy mi az “anyanyelv” pontos jelëntménye.
Tëgyük föl, hogy ëgy embër édësanyja cseh nemzetiségű, ajkú, az édësatyja mëg némët. Milyen anyanyelvűnek mondjuk embërünket, ha kiskorában az elsőként mëgtanult nyelv (édësanyjától) a cseh, noha fëlnőtt korára a némëtët már lényegësen jobban tudja, beszéli a csehnél?

Az „anyanyelv” szó jelentése: „Az a nyelv, amelyet az ember gyermekkorában (elsőként, főként az anyjától) tanult meg, s amelyen rendszerint legjobban és legszívesebben beszél.” (Magyar értelmező kéziszótár)
A kérdezett példában a cseh nyelvre illik a meghatározás első fele, a német nyelvre a második fele. Magyarázatként:
„Skutnabb-Kangas (1997: 13) az anyanyelvet négy szempontból határozza meg: anyanyelvnek tekinthető a nyelv akkor, ha a származásunk nyelve, ha az elsőként megtanult nyelvünk, ha anyanyelvünkként azonosítjuk, valamint ha funkciójában és tudásának fokában a legtöbbet és a legjobban használjuk. A meghatározás szerint egy embernek több anyanyelve is lehet, és ez idővel változhat is.” (Illés-Molnár Márta: Minden anyanyelv származási nyelv, de nem minden származási nyelv anyanyelv. In: Anyanyelv-pedagógia, http://www.anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=191), az idézett gondolat forrása: Skutnabb-Kangas, Tove 1997. Nyelv, oktatás és a kisebbségek. Teleki László Alapítvány. Budapest.)
Kétnyelvű gyerekek esetében anya- és apanyelvről is szoktak beszélni.
A válasz az 1984 és 2015 között érvényes 11. helyesírási szabályzat alapján készült.

vissza a főoldalra