A–K-ig már biztosan elkészül… (A József Attila-szótárról)

Irodalmárok és nyelvészek közösen hallgatták 2011. október 18-án Mártonfi Attilát a készülő József Attila-szótárról.

A Nyelvtudományi Intézet előadótermébe egyre-másra érkeztek az irodalmárok, József Attila-kutatók, a József Attila Társaság tagjai: Stoll Béla, Tverdota György, Rigó Béla, Valachi Anna, hogy a nyelvészekkel, a Nyelvtudományi Intézet munkatársaival, érdeklődő vendégekkel együtt meghallgassák Mártonfi Attila előadását a készülő József Attila-szótárról.

A gyakorlott szótárkészítő, fiatal kutató a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj egyik nyerteseként foghat hozzá a szótár elkészítéséhez.

Az előadás bevezetésében rövid bemutatást hallhattunk az írói szótárakról: van-e létjogosultságuk, mire használhatók. Bár világszerte válságban vannak az írói szótárak, mégis megjelennek.

Mintának tekintendő az 1972-es Petőfi-szótár, mellyel egy időben a József Attila-szótár ötlete is felvetődött – mondta Mártonfi Attila. A József Attila-szótár már régi adóssága a szótárirodalomnak. 1958-ban kezdték hozzá gyűjteni az anyagot, de az akkori terv meghiúsult, csak az adatok gyűjtése és rendezése folyt, a cédulák sokasodtak, de szócikkek csak alig készülhettek el. A 80 éves Wacha Imre is ott ült a hallgatóság soraiban, aki résztvevője volt a korai munkálatoknak, és a folytonosság jegyében minden segítséget felajánlott.

Az óriási munkából a pályázat az A–K részek megírását teszi lehetővé – három év alatt kell elkészülnie, csak azután nyílhat esély a munka másik felét (L– Zs) elvégezni.  A két rész kb. hat évet vesz igénybe.

A szótár József Attila teljes életművét felöleli, vagyis a verseken kívül a levelezést, a prózai munkákat, tanulmányokat, de a kisebb műfajokat is, pl. a dedikációkat, fordításokat, idegen nyelven írt szövegeket. Egyes bizonytalan eredetű szövegekre is kitért az előadó, pl. az interjúk szövegét mennyire lehet József Attila szövegének tekinteni, de ezeknek a sorsáról majd a munkálatok közben döntenek.

József Attila életműve éppen megfelelő méretű egy írói szótár elkészítéséhez, se nem túl nagy, se nem túl kicsi – hallottuk. József Attila írott anyaga kb. 300 000 egységből áll, ebből várhatóan 25 000 szócikk készül. Fontos szakmai kérdés az is, hogy a tulajdonnevek bekerüljenek-e a szótárba; egyes szövegekben mi legyen az a mondatnyi szöveg, amelyet közölnek az előfordulásban (pl. a Szabad-ötletek jegyzéke… sok mondattöredéket tartalmaz).

Fontos kérdésnek látszik az is, hogy milyen szöveg legyen a szótárkészítés alapja. Célszerű ugyan a kritikai kiadás használata, de a statisztikák készítésében torzító is lehet az, hogy József Attila szövegváltozataiban sok az ismétlődő elem. Ennek kiküszöbölésére Mártonfi Attila olyan alapszöveget dolgoz ki, amelyben az ismétlődő elem és a variáció elkülönül egymástól.

Egy mintát is láthattunk arra, milyen lesz a változatokat figyelembe vevő alapszöveg:

A[z árnyékból elindul lassan / [hűs szárnyakkal|csapatosan]|[{¹z}{² csi-
pogó} árnyakból{¹ – csipogva –}] fiókáit / összegyüjti] a szürkület.

Az írói szótár természetéből adódik, hogy a nyelvi elemek egy részét figyelmen kívül kell hagyni, pl. az írásjeleket, a szórendet, illetve a hosszú-rövid magánhangzós változatokat.

A szótár alkalmas lesz arra is, hogy más, korabeli életművekkel össze lehessen vetni, pl. a nyugatos költőkkel, a 20. század eleji nyelvhasználattal.

A címszavak felépítéséről Mártonfi Attila elmondta, hogy a Petőfi-szótárt, illetve A magyar nyelv nagyszótárát tekinti alapnak. A szóalakot a toldalékos (paradigmatikus) alakok követik a gyakorisági adatokkal (külön kérdés, hogy a nyelvben leggyakoribb szavak, pl. a névelők hogyan legyenek jelen), de kiegészítené egyéb adatokkal, pl. a keletkezési idővel, a műfajjal stb. Mindezek az adatok, az egy-egy korszak jellegzetes szóalakjai a József Attila-kutatók számára is igen hasznosak lehetnek. Terv, hogy még egyéb információk is helyet kapnak, de ezekkel csínján kell bánni, mert a cél az, hogy jól használható, és ne széteső szótár készüljön.

A szócikktörzs megírását tartja Mártonfi Attila az egyik legnehezebb feladatnak, vagyis az egyes szavak jelentésszerkezetek feltárását – ebben van segítségére a szerzőnek a nagyszótári tapasztalata. A József Attila-szótárban is meg kellene nyilvánulnia a költő által használt szavak összetartozásának, figyelmet kellene fordítani a motívumok, szimbólumok, komplex képek bemutatására. A modern nyelvészeti eredmények (kognitív, stilisztikai, szemantikai kutatások) alapján még sok szerkezeti kérdésről fog a szerző dönteni. Ez után a megbeszélés után fog próbaszócikkeket írni, és egy újabb összejövetelen fogja bemutatni őket.

A szócikk végére a belső utalások és szótári hivatkozások kerülnek majd, esetleg szöveges megjegyzések.

Kérdésekre válaszolva később kiderült, hogy érdemes lenne valamiféle tematikus függeléket illeszteni a szótár végére. Mártonfi Attila több ötletét is megosztotta velünk: toldalékok szerinti csoportosítást, rímszótárt, metrikai adatbázist is tervez.

A jelenlévő irodalmárok nagy elismeréssel kívántak Mártonfi Attilának sok sikert a munkához, Rigó Béla és Tverdota György is konzultálási lehetőséget kínált. Minden jelenlévő egyetértett abban, hogy nagyon fontos, régi álom valósul meg három év múlva, legalábbis A–K-ig.

-eÉ-

(A beszámoló a József Attila Társaság honlapján lévő szöveg átvétele.)