Felsőoktatás: angolul az anyanyelv helyett?

2011. 11. 10. 5 hozzászólás

Angolul a német helyett Németországban, a magyar helyett Magyarországon? Miért? És hogy áll a helyzet most? Tóth Enikő összefoglalója.

Az Európai Unió és a bolognai folyamat korában a hallgatói mobilitás kérdése kulcsfontosságú lett. Míg a hallgatók a számukra legmegfelelőbb képzésért versengenek, az egyetemek is kemény küzdelmet folytatnak a gazdaságilag is komoly hasznot hajtó külföldi hallgatókért. Az egyetemi átjárhatóság azonban nem csupán anyagi, de komoly nyelvészeti kérdéseket is felvet.

A Magyarországot választó külföldi diákok nagy része – a határon túlról érkező magyar anyanyelvűek különleges csoportját leszámítva – többnyire azért választja hazánkat, mert az itteni tandíjak és az életvitel költségei jelentősen alacsonyabbak, mint más, fejlettebb országokban. Fontos vonzerő az is, hogy az itt szerzett papírok többsége a világ bármely országában honosítható, így a fekete kontinensről, vagy Ázsiából is szívesen érkeznek ide diákok, akik ezt az országot általában toleránsabbnak, nyitottabbnak gondolják, mint a például Németországot vagy Angliát. Magyarország tehát nem elsősorban a képzés presztízsének, vagy színvonalának, hanem az olcsón kínált, de jól használható diplomának köszönheti a népszerűségét. A fejlettebb, jobb gazdasági helyzetben lévő nyugati országoknál azonban egészen más a helyzet: ide többnyire a fejlettebb eszközpark, a több kutatási lehetőség és – koránt sem utolsó sorban – a minőségi nyelvtanulás vágya vonzza a más országból érkezőket.

A nyelvtudás, és főleg az angol nyelv ügye ugyanis komoly szerepet játszik abban, hogy az egyetem mennyire lesz vonzó a külföldiek körében. Bár a legtöbb egyetem hirdet angol nyelvű képzési programot, az anyanyelvi angol környezetben megszerzett diplomát általában még mindig többre értékelik a hallgatók és piacok.

A nem szülőhazájukban tanuló diákok általában angolul vesznek részt a képzésben. Ez egyrészt felértékeli az angol nyelvű szakirodalmat, másrészt az információáramlást is gyorsítja: sok tudományterületen már most hátrányban vannak azok, akiknek kutatáskor vagy publikáláskor a fordításra kell várniuk.

Részben ezt felismerve, ma már egyre több egyetem dönt úgy, hogy a hazai diákok számára is lehetővé teszi, hogy akár teljes szakokat végezzenek angol nyelven. Magyarországon főleg a gazdálkodás és az idegenforgalom területein kínálnak angol nyelvű képzést, vagyis leginkább azokon a szakokon, ahol a külföldi kapcsolatok sokat számítanak. Németországban azonban egyre több területen hódít teret az angol nyelvű képzés, sőt, felmerült az is, hogy előbb-utóbb megszűnik a német nyelv használata a felsőoktatásban.

Az eltűnő anyanyelvi oktatás azonban komoly nyelvstratégiai kérdés. Ha ugyanis egy nyelv kiszorul az egyetemekről és ezzel valószínűleg a tudományos diskurzusból is, akkor a szakszókincs vérellátása is megszűnik – ezzel pedig olyan helyzet jöhet létre, hogy egyes tudományokat egyszerűen nem lehet művelni bizonyos nyelveken. A német kultúrnyelv megőrzését célzó Verein Deutsche Sprache honlapján például a felsőoktatási nyelvhasználattal kapcsolatban így fogalmaznak:  „A nemzetközivé tétel egyúttal amerikanizálást is jelent, ez pedig gyakran a másodrendűség jele.”

A felsőoktatás átjárhatóvá tételével párhuzamosan tehát fel kell készülni arra, hogy a mobilitás segítésével ne taszítsuk saját nyelvünket a másodlagosság sorába az oktatásban. A munkaerőpiac kihívásaira való gyors reakció mellett arra is ki kell dolgozni a stratégiát, hogyan tarthatjuk meg saját nyelvünket legalább a hazai tudományos diskurzusban hatékony eszközként.

Tóth Enikő

5 hozzászólás

#1 Εὐφροσύνη 2011.11.10.13:10:37

Pont emiatt, fontos szerephëz juthat a szómagyarító.hu, mëlyben akár az idegën eredetű tudományos szakszavak/szakkifejezésëk is magyaríttathatnának.

#2 Akitlosz 2011.11.12.03:31:32

Ha ez mëgvalósulna, akkor már az orvosokon kívül a többi ëgyetëmët végzëtt sëm lënne képes többé magyarul beszélni.

Anémëtëk mëg önértékëlési válságban vannak.
Ahelyëtt, hogy inkább erősítenék a saját nyelvüket és világnyelvet csinálnának belőle, önként lëmondanak róla.

Nekik is nacionalistább vezetés këllene.

#3 székely góbé 2011.11.12.04:07:24

A Verein Deutsche Sprache elnökétõl származó idézet szó szerint: “A nemzetköziesítés tulajdonképpen amerikanizálást jelent, és gyakran másodosztályúság jele.”
Talán nem fölösleges megemlíteni, hogy ezt az a Walter Krämer állítja, akirõl a Focus hírmagazin azt írta: “Walter Krämer újabban az USA-t támadja.”

#4 Bakos József 2011.11.15.13:03:55

Kedves Góbé!

A fenti írásban kifogástalan fordítást olvashatunk (megkerestem az eredetit). Az itt tapasztalható fordítói szabadság (amelyet Ön ráutaló módon elvitat) az elfogadható határon bőven belül van.
A „nemzetköziesítés” nehézkes, a „másodrendűség” sokkal kifejezőbb, mint a „másodosztályúság”, és a határozott névelőt is csak helyeselni lehet, annak ellenére, hogy az a német szövegből is hiányzik.
Nagyon sokszor nem a szó szerinti fordítás a legsikerültebb…

Bakos József
Debrecen

#5 székely góbé 2011.11.16.02:46:48

Kedves Bakos Úr!
Köszönöm megtisztelõ kritikáját.
A fenti kommentemben konkludens módon sem állítottam, hogy traduttore – traditore; mindamellett a precíz fordítást preferálom.
Egyébként pl. a felsõoktatás nemzetköziesítésérõl szervezett kerekasztal-beszélgetést 2008. november 6-án a Tempus Közalapítvány, melyen a “nemzetköziesítésre vonatkozó politikai” stratégiáról beszélt Halász Gábor.
Például Siegfried Bär Professzorok és alattvalók c. könyvében (Akadémiai Kiadó, 1996) az áll, hogy “a német tudomány másodosztályú” (“ist die deutsche Wissenschaft zweitklassig”). Amúgy talán a VDS a futball másodosztályának analógiájára használta a másodosztályúságot, amely magyarul se rossz hasonlat.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

vissza a főoldalra