A mondatmagyarázó Manyszi

Kiss Orsolya cikke közüzemi számlákról, nyelvészetről, tanácsadásról és a Magyar Nyelvi Szolgáltató Irodáról.

A teljes cikk olvasható a Vasárnapi Hírek című lap 2011. november 27-i számában, valamint online az alábbi linken:
http://www.vasarnapihirek.hu/izles/magyar_nyelv_szamla_nyelvesz

„Nyelvi kérdés, hogy nem értjük meg egy banki szerződés, vagy energiaszámla szövegét, ám az már más probléma, hogy nem is kérdezünk vissza” – állítja Pölcz Ádám, a Magyar Nyelvi Szolgáltató Iroda (MANYSZI) irodavezetője a túlbonyolított, gyakran az érthetetlenségig torzított bürokratikus nyelvezetről. Éppen hogy befér az asztal és a tucatnyi értelmező kéziszótár, helyesírási szabályzat a MANYSZI irodájába. Nincs is szükség nagyobb helyre, a tudás az ott – társadalmi munkában – dolgozók fejében van: a szakmai hátteret és garanciát a Balázs Géza alapította Magyar Nyelvstra­tégiai Kutatócsoport nyújtja.

Öt évvel ezelőtt, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisz­tériuma pályázatának köszönhetően jött létre a MANYSZI, melynek egyik legfontosabb feladata az ingyenes, „nonstop” nyelvi tanácsadás.

– Mindig van egy ügyeletes, aki legjobb tudása szerint igyekszik pár órán belül válaszolni a feltett kérdésekre. Szinte minden korosztályból akad tanácsot kérő: a gyereke házi feladatában segítő anyukától kezdve a számítógépes nyelv használatában elbizonytalanodó nyugdíjason át a zárthelyiére készülő egyetemistáig. Hetente átlagban hetven-nyolcvan kérdés érkezik. Akadnak esetek, amikor a szótárat sem kell elővennünk a válaszadáshoz, ám olyan kérdésekbe is belefutunk, amik komoly vitát robbantanak ki köztünk, tanácsadók közt is. Ilyen volt például, amikor azt kérdezték: a Corvin-negyedet hogyan kell írni. De nem csak segítenek az iroda munkatársai, hiszen a www.szomagyarito.hu internetes honlapjukon idegen kifejezések „magyarítására” várnak ötleteket. Az ilyen ötletel­getések során rendkívül aktívak az emberek. A „pendrive” szóra például húsz javaslat érkezett, a legötletesebbek az „adatrudi”, „tolltár”, „adatkulcs” voltak. Sok kétségbeesett levél érkezik hozzánk arról, hogy egyre több idegen eredetű szó honosodik meg a nyelvünkben. Úgy gondolom, ezt a folyamatot nem lehet egyértelműen jóként vagy rosszként felfogni. A nyelv változik. Ezzel szerintem nincsen semmi baj. Baj akkor van, amikor egy nyelvet beszélünk, de más nyelvi kódot használunk. Hivatali helyeken, bankban, áramszolgáltatónál sokszor fordul elő, hogy nem értünk meg valamit, és nem merünk visszakérdezni sem. Ez nagy probléma. Sokszor fordulnak hozzánk jogi szövegekkel is, mert a két fél másképp értelmez egy törvényszöveget. Egy ilyen félreértelmezés akár perdöntő is lehet. Szerencsére a nagyobb szolgáltatók is foglalkoznak azzal, hogy közérthetők legyenek hivatalos dokumentumaik. Az egyik bank is felkért már minket, tegyük „közérthetővé” szerződéseik szövegét.

Kapva kapok az alkalmon, és felkérem én is Ádámot, segítsen a nálam lévő számlán olvasható pár sort kevésbé félelmetessé tenni. A háromsoros szöveg percek alatt tele lett áthúzással, zárójellel, sőt, nyelvhelyességi hibát jelölő vonalkával. A javítás során megtudom, a számum azt jelenti, szélvész. Na persze ez nincs benne a számla szövegében: egy nyelvész szeret elkalandozni. Boldogan köszönök el a MANYSZI lelkes irodavezetőjétől, hiszen ma is eggyel okosabb lettem. A telefonszámát féltve őrzött kincsként mentem el, ha ne adj’ isten egyszer bajba kerülnék valamelyik bankban.