beszéddallam lebegtetése

Van egy olyan jelenség, ami rendkívül idegessé tesz, de nem hiszem, hogy azért mert túlságosan érzékeny vagyok.
Ez a jelenség a mondatok, mondatrészek utolsó szótagjának hangsúlyozása. A rádióbemondóknak legalább 40%-a beszél így.
Még sehol nem olvastam, hogy szóvá tették volna, pedig én vészhelyzetnek érzékelem, tehát a jelenségnél talán még jobban bosszant, hogy az anyanyelvápolók nem foglakoznak vele.

Az Ön által kifogásolt nyelvi jelenséget már sokan és sokszor leírták, pl. Balázs Géza–Zimányi Árpád (szerk.) Magyar nyelvhasználati szótár, Pauz-Westermann, 2007 c. könyvének 34. oldalán:
„Dallamlebegtetés (éneklő beszéd): A mondatvégi dallam lebegtetése, a hanglejtés felkapása az ún. „éneklés”, amely ultrahosszúságú zárószótagokhoz vezet. Az egyik leggyakoribb „zenei” hiba az élőbeszédben. Okát a kommunikációs viselkedésben (az illető nem zárja le a mondatot, nem akarja átadni a szót), divatban, illetve idegen nyelvi hatásban látjuk.

Olcsóbban, harminc forintért lehet itt vásárolni pelenkááát.

Hogy minél többen eljöjjenek, ez az érdeküüünk.”

Természetesen nemcsak szóvá tették, hanem sokszor próbáltak a helyes beszéddallamért tenni tájékoztatással, illetve a hivatásos beszélők képzésével, továbbképzésével.

A válasz az 1984 és 2015 között érvényes 11. helyesírási szabályzat alapján készült.