jogszabályok szövegezése

Jogszabályokban előforduló francia bekezdést felsorolásnak kell-e értelmezni, esetleg \”vagy\”-ként?

A tipográfiában a beljebb kezdett bekezdést, a szövegszerkesztésben a formázott felsorolást, a jogszabályokban az albekezdések alá besorolt részeket nevezik francia bekezdésnek, pl. 3. cikk (1) bekezdés, 1. albekezdés, 1. francia bekezdés.
A jogszabályok szövegezéséről részletesebb eligazítást ad a következő kiadvány a 25–27. oldalon: http://kodifikacio.irm.gov.hu/sites/kodifikacio.irm.gov.hu/files/Jogszabaly-szerkesztesi_Utmutato.pdf. Ennek egyik részlete:

„Felsorolás alkalmazása esetén egyértelművé kell tenni, hogy a felsorolás elemei közül
a) valamennyinek teljesülnie kell,
Például:
„A kérelmező támogatásra az alábbi feltételek egyidejű fennállása esetén jogosult:”
b) egyik sem teljesülhet,
Például:
„A kérelmező nem jogosult támogatásra, ha az alábbi feltételek bármelyike fennáll:”
c) pontosan egynek kell teljesülnie vagy
Például:
„A támogatást a kérelmező választása szerint egy összegben, havi vagy háromhavi részletekben kell
nyújtani.”
d) legalább egynek teljesülnie kell
Például:
„A támogatást a kérelmező az alábbi célokra fordíthatja:”
(a továbbiakban: a felsorolás elemei közötti logikai kapcsolat) a joghatás kiváltásához.”

Egy másik részlet:
„A felsorolásban – függetlenül attól, hogy a felsorolás elemeit a jogszabály tervezetében alpontokra tagoljuk-e – egyértelművé kell tenni a felsorolás elemei közötti logikai kapcsolatot. A gyakorlatban a felsorolás elemei közötti logikai kapcsolatok közül a Rendeletben felsorolt négy esetben jelentkezik állandó problémaként az, hogy egyértelmű szabályozás hiányában a felsorolás elemeinek egymáshoz való viszonya csak a szabályozás szövegkörnyezetéből vagy még onnan sem ismerhető meg. Erre tekintettel szabályoz úgy a Rendelet, hogy a négy nevesített logikai kapcsolat esetében kifejezetten rendelkezni kell a felsorolás elemei közötti logikai kapcsolatról.”

A fenti szöveg alapján a felsorolás magában hordozza az egyszerű mellérendelést (az és kötőszóval való összekapcsolást) és a vagylagosságot is – a francia bekezdésekre is érvényesen. Egy konkrét szöveg esetében meg kell tehát vizsgálni, hogy a felsorolásban a jogszabály szerkesztői utalnak-e a felsorolás elemei közötti kapcsolatra.

A válasz az 1984 és 2015 között érvényes 11. helyesírási szabályzat alapján készült.