Az Európai Unió és a nyelvhelyesség

Sokak szerint, ahogy nő a tagországok száma, úgy egyre nagyobb jelentőséget kap a gazdaságosság kontra demokratikusság kérdés. „A történelemből okulva arra van szükség, hogy olyan világot teremtsünk, melyben minden nemzet megtarthatja saját nyelvét, kultúráját, identitását, és amelyben a kultúrák közötti kommunikáció az általános megértést, a biztonságot, a világ rendjét és békéjét fogja szolgálni” (Bańczerowszki Janusz tanulmányából). Csakhogy még elképzelni is nehéz, mennyibe kerül az EU-nak a többnyelvű környezet fenntartása. Nincs is erről pontos adatunk, azonban bizonyos, hogy a 21 hivatalos nyelv tolmácsainak, fordítóinak költségei jelentős tételt képeznek a költségvetésben.

Szerencsére a szakemberek még ezekben a nehéz esztendőkben sem felejtkeztek meg a nyelvi kérdésről: külön kiadványban foglalkoztak a nyelvhelyesség, az érthető és pontos fogalmazás problémájával. Az eredeti angol nyelvű útmutatót (How to write clearly) három kiváló forrásra támaszkodva dolgozták át magyarra: felhasználták Balázs Géza Magyar nyelvhelyességi lexikonját, Szepesy Gyula Nyelvi babonák című könyvét és Tótfalusi István „Hogy mi ne legyünk angol nyelvi gyarmat…” című cikkét. A tizenhat oldalas tippgyűjtemény magyarul A pontos fogalmazás művészete címet kapta. Számos hasznos tanácsot gyűjt össze mindazoknak, akik tollat vagy klaviatúrát ragadnak. Az írás tervezésétől a helyes kifejezések megtalálásán át az ellenőrzésig minden fontos fázisra kitér. Piktogrammokkal, ábrákkal segíti a felhasználást:

A kiadvány végén hasznos linkeket is találhatunk uniós – vagy nem uniós – dokumentumok, fordítások szerkesztéséhez. Maga az útmutató is ingyenesen letölthető huszonnégy nyelven.

Bizonyára mindannyian éreztük már úgy egy-egy használati útmutató vagy szerződés olvasása közben, hogy hiába töltünk annyi időt a böngészésével, nem leszünk okosabbak. Forgassuk haszonnal ezeket a könyveket, kiadványokat, hogy a mi irományaink olvasói könnyedén megértsenek minket!

Bódi Ágnes