A német nyelvjárások hangja
2012. 01. 04. 1 hozzászólásNem minden német beszél sztenderd német nyelven (Hochdeutsch): a nyelvjárások kiejtése, szóhasználata és részben a grammatikája is eltér a nagy televíziókban használt hírnyelvtől. A német nyelvjárások reneszánszukat élik.
Erről számol be az Alumniportal Deutschland oldalon megjelent, a „Der Klang der Heimat – Deutsche Dialekte erleben ein Comeback” című cikk. Már a bejegyzés címe is érdekes: a Comeback ’visszatérés, feltámadás’ jelentésű szó angol jövevényszó a német nyelvben.A nyelvjárás használata korábban provinciálisnak, ódivatúnak, sőt akár műveletlennek hatott, egyre kevesebben használták a nyelvjárási kifejezéseket (például a reden ’beszélget’ mellett a „babbeln“, „schwätzen“ és „schnacken“ változatokat). Ám mostanában ismét megnőtt az igény a nyelvjárások iránt, iskolai tantárgyként, a médiában és a zenében is.
A „Wi sünd de Mallbüddels ut Bremen-Noord” (vagyis: Wir sind die kranken Typen aus Bremen-Nord ’Mi vagyunk a brémai beteg srácok’) csapat Plattdeutsch nyelvjárásban rappel. Céljuk megmutatni azt, hogy a nyelvjárások használata „cool”, azaz menő. Nem ők az egyetlen nyelvjárásban éneklő együttes. A Rajna vidékéről származó „Rude Poets“ kölni dialektusban (Kölsch) rappel; a szász reggae-énekes Ronny Trettmann pedig már a slágerlisták élére tört. A regionális nyelvi identitás bemutatása ismét divatba jött.
Mintegy húsz különféle német nyelvjárás mellett számtalan további regionális típust különböztethetünk meg, a németeknek körülbelül 60%-a beszél (többé-kevésbé erős) nyelvjárásban, a legtöbb nyelvjárási beszélő Baden-Württemberg és Bayern tartományban él.
Nézzük a zsemle (Brötchen) szót, amely a német nyelv sokszínűségét példázza: svábul „Weckle”, braunschweigi nyelvjárásban „Luffe”, Berlinben „Schrippe”, Hamburgban „Rundstück” vagy bajorul „Semmel”.
A nyelvjárások nem ismerete megértési nehézségeket is okozhat. Ezt példázza a marokkói Hamid Boukheraz esete, aki tanulmányai mellett egy „őskölni” tetőfedő mellett dolgozott. Amikor Hamid rossz kalapácsot nyújtott főnökének, a mester „Dat nit!“ („Das nicht!“ ’Ne azt!’) kiáltására hosszan és egyre kétségbeesettebben keresett egy általa nem ismert, Datnit nevű eszközt a szerszámosládában… Neki és a Kölsch nyelvjárást nem ismerőknek is segíthet a „För uns Sproch“ nyelv(járás)iskola.
A közös nyelv(járás) használata mellett éppen a nyelvhasználat másokat kizáró jellege is hozzájárulhat a nyelvjárások reneszánszához. A nyelvjáráskutatók a globalizáció, az egységesítés ellen ható tendenciának tartják az újjáéledő nyelvjárásokat, amelyek az otthonosság, személyesség érzését is nyújtják beszélőiknek. Sok bajor fiatal számára sokkal jobban, hihetőbben hangzik a „Hob di liab”, mint az „ich liebe Dich” ’szeretlek’. Sőt gyakorta a dialektusbeli szöveg rövidebb, mint ugyanaz Hochdeutsch változatban ‒ ez is népszerűbbé teheti a nyelvjárásokat e-mailekben és sms-ekben.
Nem minden nyelvjárásnak van ugyanolyan presztízse Németországban sem. A külföldön is legismertebb és a beszélői által a legmagasabb rangú a bajor; a legnépszerűtlenebb a szász (Sächsisch) és a sváb (Schwäbisch) nyelvjárás. Ez utóbbi sok -le kicsinyítőképzője (Bähnle, Ländle, Gläsle) és a sok sch-hang megzavarhatja a nyelvjárást nem ismerőket. Az egyiptomi Kyrellos Boutros pincérként dolgozott Stuttgartban, amikor efféle kommunikációs zavar keletkezett. Egy kollégája odaszólt neki: „Die Sauce ischt scho druf”. Hosszas gondolkodás után ébredt rá, hogy a „Die Sauce ist schon drauf.” ’A szósz már rajta van.’ mondatot hallotta.
Veszelszki Ágnes
A szöveg és a kép forrása:
Maren Bekker 2011: Der Klang der Heimat – Deutsche Dialekte erleben ein Comeback. http://www.alumniportal-deutschland.org/gesellschaft/panorama/artikel/das-comeback-der-deutschen-dialekte.html?et_cid=6&et_lid=5&et_sub=nlkw1_dialekte [2012. 01. 04.]
1 hozzászólás
Magyarország példát vëhetne.
Itt ëgyesëk már az ly-t és az ë-t is kihaltnak tekintik, legfëljebb tájszólásnak, pedig sokak számára inkább a pesti beszéd tűnik tájszólásnak. S okkal, joggal.