Magura

2012. 01. 06.

Erdélyben s Partiumban több hegy is viseli a Magura nevet (Feketehalmon, Szilágysomlyón) fel, egészen Máramarosig, sőt Szepesig s Liptóig. E néveredetre kérdezek rá, s különösképpen arra: mi lehet benne a \”Mag\” tag mai értelme.

A FNESz.-ben (2. kiad., 2. kötet, 65. o.) ez áll a Magura címszó alatt: ‘romániai helység Erdélyben Piskitől (Simeria) dél-délkeletre; Măgura’ [1506: Magwra: Csánki 5: 109]. Román eredetű; vö. rom. Măgura hn. Ennek köznévi előzménye a rom. măgură ’domb, magaslat; kunhalom’. (Csánki 5: 109; Kniezsa: AECO. 2: 114; Iordan: TopRom. 33; Suciu 1: 383.) – vö. Árvai-Magura, Szepesi-Magura.

Az Árvai-Magura alatt (2. kiad., 1. kötet, 118-9. oldal) pedig még ez szerepel: A Kárpátokban sokfelé található Magura hegynév forrása a vlach pásztoroktól elterjesztett rom. măgură ‘(nagy) domb, halom’. Etimológiailag összetartozik a m. máglya szláv eredetijével.

A “NODEX = Noul dicționar explicativ al limbii române 2002” (A román nyelv új értelmező szótára, http://dexonline.ro/definitie/m%C4%83gur%C4%83) szerint a “măgură” szó a román [és az albán (magullë)] nyelv ősrétegéhez tartozik, és jelentése: ‘elszigetelt nagy (erdősített) domb’.
A válasz az 1984 és 2015 között érvényes 11. helyesírási szabályzat alapján készült.

vissza a főoldalra