vonatkozó névmások

2012. 01. 22.

Hogyan lehet tömören összefoglalni az “aki, amely, ami” vonatkozó névmások helyes használatát? (főleg az “amely, ami” helyes elkülönítése érdekelne)
Az “aki” névmást egy jó ideje már rendszeresen használják élő beszédben – főleg politikusok, közszereplők – nem élő személyre vonatkoztatva. Lehet, hogy a nyelvhasználat e téren a fülünk hallatára komoly és végleges változáson megy át?

Honlapunkon már sokszor foglalkoztunk a vonatkozó névmások kérdéseivel. Egy korábbi válaszunkból idézek:
“Főnévvel kifejezett szerkezetre az irodalmi nyelvben hagyományosan az “amely” szóval utalunk vissza (“elolvasta a levelet, amelyet küldtem”). Ettől azonban a legnagyobb íróink is eltértek, tehát az “ami”-t szintén elfogadhatónak mondhatjuk, különösen a köznyelvben.
Van viszont két eset, amikor csak az “ami” használható. Egyrészt: ha főnév nélkül álló névmásra utalunk vissza (pl. “én is AZT keresem, amit te”), olyankor csak az “ami” szerepelhet. Másrészt olyankor is csak az “ami” alkalmazható, ha az egész tagmondatra hivatkozunk, annak állítmányát is beleértve (“elolvasta a levelet, ami felháborított” — nem a levél háborított fel, hanem a tény, hogy ő elolvasta).”
http://www.e-nyelv.hu/2009-11-18/ami-es-amely/

Az aki névmás használata a személyeket jelentő csoportra vonatkoztatva valóban új jelenség:
http://www.e-nyelv.hu/2011-09-30/vonatkozo-nevmas-szemelyatsugarzas/
További ismertetés olvasható a Balázs–Zimányi: Magyar nyelvhasználati szótár, Grétsy–Kemény: Nyelvművelő kéziszótár hasonló témájú szócikkeiben is.

(DÉ)
A válasz az 1984 és 2015 között érvényes 11. helyesírási szabályzat alapján készült.

vissza a főoldalra