határozatlan névelő a névszói állítmány előtt

2012. 01. 27.

Van-e valamilyen jelentésbeli különbség az “Örkény egy zseni”, illetve az “Örkény zseni” kifejezések között. Idegen nyelvekből jön-e az “egy” használata a kifejezésben (vö. “Jack Kerouac is a giant.”)? Helytelen-e az első alak használata?

E jelenségről a Magyar nyelvhasználati szótár (Celldömölk: Pauz-Westermann, 2007) határozatlan névelő címszava (is) ír.
A szócikk szerint: „Gyakran előfordul a határozatlan névelőnek a névszói állítmány (vagy jelzővel bővített állítmány) előtti kitétele. Idegen hatásról is szó lehet; talán nem a nyelvtudásból, hanem a sok gyönge fordításból terjedt el ez a szokás […]” (91. oldal).

Bővebb magyarázatot ad a Nyelvművelő kézikönyv (Grétsy–Kovalovszky [szerk.], 1983) első kötetének 485–487. oldala. Sok idegen nyelvben természetes forma, hogy a névszói állítmány előtt határozatlan névelő van, mint az Ön példájában is: „Jack Kerouac is a giant.” Szemléletbeli különbséget lát az idegen nyelvek és a magyar között: míg több idegen nyelvben (szemléletmódban) az egyed a hangsúlyosabb, a magyarban az általánosság jelenik meg (a veréb madár), azt fejezik ki, hogy az a személy, dolog kicsoda, micsoda.

A szótár helyesnek tartja a metaforikus mondatokban, a milyenséget megnevező mondatokban az egy névelőt (sajátos szerepet tulajdonít ezáltal neki, hogy a sok közül egyre akar rámutatni): ez az ember számomra egy nulla, illetve lekicsinylést, rosszallást, szerénykedést tartalmazó állításban: csak egy földönfutó vagyok.
Egyébként stilisztikai kérdésnek tartja a szótár az egy névelő használatát a névszói állítmány előtt, a bizalmasabb, lazább társalgási stílus jellemzőjének tartja.
Néha azt is nehéz eldönteni, hogy melyik eset érvényesül, annyira kicsik a különbségek a fentebb említett esetekben.

A példaként megadott magyar mondatokban jelentésbeli különbség nincs, szemléletbeli, stilisztikai lehet. Mi a fontosabb a közlésben: a besorolás (kicsoda is Örkény) vagy a milyenség. Hivatalos, tudományos szövegben inkább a hagyományosnak, magyarosnak tartott, névelőtlen formát választanám, de a beszélt nyelvben bizonyára a névelőset.
(Az a feltevésem, hogy az „egy” azért is kerülhet be az állítmány elé, hogy a két nyomatékos szó között egy kis szünettel a tőmondat alanyát és állítmányát egymástól távolítsa, tagolja a mondatot.)

(DÉ)
A válasz az 1984 és 2015 között érvényes 11. helyesírási szabályzat alapján készült.

vissza a főoldalra