feladat, föladat, feltétel, föltétel

Korrektúrázok, politikai tárgyú könyvet. A spanyolból fordított szöveg ö-zik, tehát a fölvet, fönntart stb. forma a kizárólagos. Én ezt mint létező köznyelvi alakot meghagytam, de aztán találkoztam számos főnévvel is: fölfogás, föladat, föltétel stb., és azt súgta a nyelvérzékem, hogy ezek nem valók az ellenőrzött köznyelvi környezetbe, ezek nem szótári alakok. Mármost van olyan mondat, amelyben egymás után szerepel, hogy fönntart és fönntartás, és nagy dilemma, hogy mesterkélt-e az egyiket meghagynom, a másikat javítanom. Mit tegyek? Irtsam ki az összes ö-s alakot, és tűzzek össze az extrém tudatos és sajátságos stílusú fordítóval, vagy meghúzzam a határt valahol? Hol? Köszönöm.

A „föladat, föltétel, fölfogás, fönntartás” nem szótározott alakok az Osiris Kiadónál megjelent Helyesírás szerint. Míg például a „fölfelé” benne van a „felfelé” mellett. Azonban mindenképpen célszerű a fordítóval konzultálnia, nem stiláris okból használja-e vajon ezeket az alakokat.

A válasz az 1984 és 2015 között érvényes 11. helyesírási szabályzat alapján készült.