nyelvhasználók és nyelv, elvonással keletkezett igék

2012. 02. 10.

Csupán a „nyelvhasználókon” múlik, mit tesznek a nyelvvel? Főnevet lehet igekötőként kezelni? Így tökéletes az „idegenvezetni”, „vérzéscsillapítani”, „mobiltelefonalni” stb.? (TV-ből). Teheti ezt bárki, nem szükséges megfelelő iskolázatlanságot bizonyítani?

A nyelv változásainak oroszlánrésze abból fakad, hogy a beszélői használják. A nyelvművelés, a nyelvművelő mozgalmakban munkálkodó nyelvészek annak érdekében fogalmaznak meg ajánlásokat, hogy a nyelv értékeit meg tudjuk őrizni, de ha a nyelvhasználók valamit nem fogadnak el (azaz nem használják), akkor az nem tekinthető beépült elemnek.

Az ún. elvonással keletkezett összetett igék manapság nagy számban vannak jelen a nyelvben: akadálymentesít, aknamentesít, népszavaz, szakdolgozik, tesztvezet, zárótanít stb. Ezek a szavak úgy jönnek létre, hogy egy összetett főnévből az utótag -ás, -és vagy -ó, -ő képzőjét levágjuk, s így egy új igét kapunk (lásd a fenti példákat). A szóalkotási mód életképességét bizonyítja – a korábbi bírálatok ellenére – az is, hogy napjainkban egyes igéket tovább is képzünk igenévvé: akadálymentesített, értékvezérelt (politika), fénymásolt (jegyzet) stb. (vö. Balázs – Zimányi: Magyar nyelvhasználati szótár. Pauz-Westermann, Celldömölk, 2007. 65. o.).

Ennek megfelelően a vérzéscsillapítani, idegenvezetni és mobiltelefonálni szavak is szabályos képzésű igék.
A válasz az 1984 és 2015 között érvényes 11. helyesírási szabályzat alapján készült.

vissza a főoldalra