szövegkiadások

2012. 02. 10.

Véleményüket szeretném kérni egy probléma eldöntésében. Hamarosan egy Petőfi-kötet kerül kiadásra, s mint tudják, nagy költőnk folyamatosan ö betőt használt ő helyett, ugyanez a helyzet az i-í, o-ó sz-ssz használatával is. Pl. igy, uj, hosszu, kisérsz, rosz, szivem, röpűl. Melyik eljárás a helyes: kijavítani teljesen a mai helyesírás szabályait követve, vagy hagyni úgy, ahogy annak idején Petőfi írta? Segítségüket előre is köszönöm!

Költőink, íróink műveinek kiadása nagy felelősség, hiszen a kiadó személy(ek)nek kell eldönteniük, hogy milyen formában szeretnék közreadni a rendelkezésre álló anyagot. Többféle megoldás létezik.
Ha úgy döntenek, hogy forráskiadást készítenek, akkor a verseket eredeti formájukban (amely többnyire az a változat, amelyet a szerző – még életében – a legkésőbb adott közre), változtatás nélkül kell közölni.
A kritikai kiadás tudományos értékű munka, ahol összevetik a legkülönbözőbb változatokat, és az eltéréseket a kiválasztott szöveg alatt megjelölve közlik. Így egy helyen van együtt az összes fennmaradt változat.
A népszerű kiadásban azonban megengedett az, hogy pl. a helyesírást a mai gyakorlathoz igazítsák azért, hogy ne okozzon zavart az átlag olvasónak a sok jel, és élvezetessé tegyék az olvasást.
A válasz az 1984 és 2015 között érvényes 11. helyesírási szabályzat alapján készült.

vissza a főoldalra