kicsinyítő képző

2012. 02. 18.

Lëhet tudni, mëlyik a legrégibb kicsinyítő képző nyelvünkben?
Van-ë olyan, amëlyik -valamilyen változatában- türk vagy ún. ugor ill. finnugor nyelvekben is mëgtalálható?

Az ősmagyar korban alakultak ki legrégibb kicsinyítő képzőink, a -cs, illetve a -csa/-cse.
Czuczor Gergely és Fogarasi János A magyar nyelv szótárában (1862) ezt írják:
a csa “vékonyhangon cse, kicsinyítő névképző, mint: tó-csa, darab-csa, görgő-cse.
A törökben: dsik vagy csik, de mellékneveknél az egyszerűbb dse vagy cse is.
A latinban is előfordúl cio pl. homuncio.
Fordítva a magyarban acs, ecs, mint: uracs, kövecs.” “…változataival együtt a szláv nyelvekben is közönségesen divatozik, p. hlav-icska fej-ecske, devojka leány-ka, devoj-csicza leány-ocs-ka, vagy nyitravölgyiesen lány-csika. Rokon vele a latin cu: mulier-cula, homun-culus, a szásznémet chen, männ-chen, weib-chen.”

L. Kiss Jenő–Pusztai Ferenc szerk., Magyar nyelvtörténet, Osiris, 2003, 148.
http://osnyelv.hu/czuczor/
A válasz az 1984 és 2015 között érvényes 11. helyesírási szabályzat alapján készült.

vissza a főoldalra