nem peres eljárás

Egyre többet találkozom jogi iratokban, jogszabályokban a „nemperes” eljárás kifejezéssel. Mindenhol egybeírják. Helyes ez így, vagy csak rossz beidegződés?
Ugyanez a kérdésem a „nemvagyoni” kifejezésre (pl. „nem vagyoni kárigény”, különböző biztosító társaságok irataiban látom hol külön, hol egybeírva).

A magyar nyelv alapvetően különírja a szavakat. Az egybeírást több dolog indokolhatja: jelöletlen nyelvtani viszony (mint pl. a fát vágó > favágó), jelentésváltozás (három szög és háromszög), illetve a hagyomány.
Keletkeznek még összetett szavak többek között úgy is, hogy a gyakori egymás melletti használat miatt szorosabban összetartoznak, összeforrnak (nem csak – nemcsak) – ezek a szervetlennek nevezett összetételek.
A nem tagadó szó is alkot így összetételeket (nemsokára, nemnegatív), melyeket a helyesírás rögzít. Többnyire azonban megőrzi a különírást: nem peres eljárás, nem vagyoni kárigény (nincs olyan jelentésváltozás, amely miatt indokolt lenne az egybeírás). Egy szakmában a gyakori használat miatt a beszélők szorosabban összetartozónak érezhetik, ezért hajlanak az egybeírás felé. A nem vagyoni kár szókapcsolatot akkor írhatjuk egybe, ha egy újabb összetételi tag járul a szerkezethez (139. szabálypont a mozgószabályokról): nemvagyonikár-térítés (Helyesírás, Osiris Kiadó, 1105. o.), ez az íráskép is hathat az alap kifejezés egybeírására.
A válasz az 1984 és 2015 között érvényes 11. helyesírási szabályzat alapján készült.