bizony

A beszélői viszonyulást kifejező módosítószók némelyikénél (pl. bizony, sajnos, persze, íme, szerintem) az írásjelezés a közlő egyéni megítélésétől függ. Ha erősebben elkülönülnek a mondattól, a vesszőt ki kell tenni, közbevetéskor eléjük és utánuk is. (Állhat a vessző helyett gondolatjel vagy zárójel is.) Ha azonban nem tagolódnak el, a vessző elhagyható (OH. 2006: 328.):
A matematikában, amelyben szellemileg(,) bizony(,) nem állunk a helyzet magaslatán…
Bizony(,) nem jó jel, ha nagy udvara van a Holdnak.
A válasz az 1984 és 2015 között érvényes 11. helyesírási szabályzat alapján készült.