magánhangzó-illeszkedés

2012. 03. 10.

A “könyvtár” szavunk többes számú alakja “könyvtárak”. A “vadőr” szavunké “vadőrök”. Látszólag a toldalék a szóösszetétel második tagjához igazodik. Ugyanígy van ez a magas hangrendű szóösszetételeknél is. Például: “üveggyöngy””-üveggyöngyök”,”szemüveg”-“szemüvegek”. A mély hangrendű szóösszetételeknél azonban már nem mindig áll fenn ez a szabályszerűség, például:”magtár”-“magtárak”(itt igen), “szótár”-“szótárak”(itt is), de “szótár”-“szótárok” (itt nem). Miért?

Az összetett szavakban a toldalék az utolsó taghoz igazodik: ablaküveg-nél, sertésláb-nak.
Néhány elhomályosult összetételben ingadozik a toldalék hangszíne: honvéd-ra/-re. Ha az összetett szó második tagja vegyes hangrendű szó (illetve akkor is, ha vegyes hangrendű egyszerű szóról van szó), az alábbi típusokat különböztetjük meg:
I. Ha az utolsó mgh. mély, a toldalék is mély hangú lesz: tenyészbiká-val.
II. Ha az utolsó mgh. magas, a toldalékok illeszkedése ingadozik:
1. Ha a szó mély mgh.-s szótagja(i) után i, í, é következik, a toldalék mély hangú: húsosfazék-ból.
2. Ha az utolsó szótag mgh.-ja ö, ő, ü, ű, a toldalék magas: filmoperatőr-rel.
3. Néhány i, í tőhangzójú egy szótagos szavunk nyelvtörténeti okból mély toldalékot kap: függőhid-at, összeír-tam, citromhéj-as. Idegen tövű i-s szavainkhoz jobbára magas járul: viksz-el (népies alakjában nem: viksz-ol!).
4. Idegen szavakhoz mély toldalékot illesztünk, ha a mély mgh.-t i követi: (dallam)frázis-ok. (A pantomim esetében lehet magas is: pantomim-mal/-mel!)
5. Néhány idegen (eredetű) szóban ingadozik a toldalékolás: (könyv)ankét-en/-on.
(Nyelvművelő kéziszótár, Auktor Könyvkiadó, Budapest, 1996, 358.)

Az Ön által említett esetben a szótároz és a szótáraz alak is helyes (de csak a szótárak), azonban mindkét alakban mély hangrendű toldalékot találunk, tehát a szótár összetett szavunk “szabályos” a magánhangzó-illeszkedés tekintetében.

(HSZ)
A válasz az 1984 és 2015 között érvényes 11. helyesírási szabályzat alapján készült.

vissza a főoldalra