roncsnyelv

2012. 03. 11.

Mit jelent tulajdonképpen a “roncsnyelv” a nyelvészetben? Ez ugyanaz, mint töredezett, csökevényes, primitív módon írni-beszélni?
Mi jellemző erre stilisztikailag? Mire kell figyelni, ha ilyen szöveget akar vki. létrehozni?

A nyelvészetben létezik a nyelvi töredezés, nyelvi erózió kifejezés, amely “a pillanatnyi nyelvi teljesítőképességnek, a kommunikációs kapacitásnak egy korábbihoz viszonyított gyengült, csökkent, egy másik nyelvtől vagy nyelvektől kikezdett állapotát jelenti.” (Kiss Jenő, Társadalom és nyelvhasználat, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2002, 222.) Ám ez a szociolingvisztikai fogalom elsősorban a kétnyelvűséggel és a kisebbségi nyelvhasználattal függ össze.
Laikus megfogalmazással szokás beszélni nyelvromlásról, ez tágabb kontextusban vonatkozik a nyelv állapotára, azonban a nyelvtudomány ezt a szót “nem ismeri”.
A roncsnyelv (esetleg romnyelv) fogalmával leginkább szépirodalmi alkotásokkal kapcsolatosan találkozhatunk (pl. Spiró György Csirkefej című drámája). A szereplők nyelvi megnyilvánulásai ugyanis leképezhetik az adott közösségben zajló negatív társadalmi, kulturális, pszichés folyamatokat. A roncsnyelv legfőbb vonásai (többek között): szabálytalan, zavaros, töredezett, hiányos mondatszerkesztés, korlátolt szókincs, trágárság, verbális agresszió, funkciótlan kifejezések, töltelékszavak használata, a gördülékeny és elmélyült kommunikációra való alkalmatlanság.
A válasz az 1984 és 2015 között érvényes 11. helyesírási szabályzat alapján készült.

vissza a főoldalra