örömestebb

Nëm helytálló ama mëgállapítás, miszërint az örömest „nëm tartozik a fokozható határozószók közé”, ugyanis mind a világhálón, mind pedig régi irodalmunkban vannak példák az ” örömestebb” alakra, például Virág Benedëknél:
„Gyakran az olly drámán […]
A nép jobban kap, s örömestebb rajta mëgindúl,
Mint más szëbben ugyan, de üres hangokkal üvöltőn.”

Az örömest határozószavunk fokozott formában valóban előfordul korábbi korok magyar irodalmában, Virág Benedek mellett például Szekér Joakim Alajos Magyarok’ eredete a régi és mostani magyaroknak nevezetesseb tselekedeteivel együtt című 1791-es művében:
„Felséges Udvar-is örömestebb látta vólna, ha az Ország Kendéi egygyesült akarattal a’ koronázást meg-előző munkának el-készíttésével hamarább előbb-állottak vólna…”
Vagy Jókai Mór Kelet királynéja című alkotásában: „Örömestebb mennék a tigris barlangjába, s puszta kézzel fojtanám meg, örömestebb ülnék fel a szarvorrú hátára, minthogy téged lássalak…”
De még a Károli-bibliában is megtaláljuk, Sámuel II. könyvében (16:19):
„Azután ugyan kinek szolgálnék örömestebb, mint az én barátom fiának?”

A mai köznyelvben azonban az örömest már nem tartozik a fokozható határozószók közé, az örömestebbre vonatkozó internetes találatok 20. század előtti, főleg irodalmi szövegekből származnak.
A válasz az 1984 és 2015 között érvényes 11. helyesírási szabályzat alapján készült.