briganti

A keleti germán népek között volt egy brigandi nevezetű népcsoport. Lehetséges-e, hogy „briganti” szavunk ennek a népcsoportnak a nevére „megy vissza”, ahogy a „vandál” is a vandálokra vezethető vissza?

A briganti ‘útonálló, rabló’, illetve ‘gazember’ szavunk olasz eredetű, valószínűleg a hasonló jelentésű brigante szó többes számú alakjának (briganti) átvétele. (A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára, A-Gy, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1984, 369.)

Az olasz szóval kapcsolatban felmerülhet, hogy az ókor folyamán a mai Észak-Anglia területén élő, latinul Brigantesnek nevezett nép nevéből eredeztethető. (Érdekes, hogy a brigantes jelentése ‘a szempillákban fészkelő apró férgek’ is. A latin nyelv szótára, Franklin, Budapest, 1884, reprint kiadás, 1991.)

Azonban valószínűbb, hogy az olasz brigare ‘minden áron el akar érni vmit, törekedik vmire, mesterkedik vmiben’ jelentésű szóból képzett igenévre vezethető vissza a briganti (brigante) szó. (Olasz-magyar és magyar-olasz szótár, A-J, Lampel R. Kk., Budapest, 1912, 207.)
A válasz az 1984 és 2015 között érvényes 11. helyesírási szabályzat alapján készült.