Konferencia a szakmai nyelvekről

2012. 04. 06. 3 hozzászólás

Diskurzusok a szakmai diskurzusról. A tudományok, szakmák nyelvének leírása
(Új nézőpontok a magyar nyelv leírásában 4.)

A konferencia időpontja: 2012. november 20−21.
A konferencia helyszíne: ELTE Bölcsészettudományi Kar  (1088 Budapest, Múzeum krt. 4/A)
A konferencia szervezőbizottsága:
Antalné Szabó Ágnes, Balázs Géza, Bartha Csilla, Keszler Borbála, Laczkó Krisztina, Lengyel Klára
A szervezőbizottság titkára: Veszelszki Ágnes

A technikai fejlődés rohamosan hat az egyes szakterületek nyelvhasználatára. Az MTA Magyar Nyelvi Bizottsága 1992. november 6-án az ELTE és a BME közreműködésével szaknyelvi konferenciát rendezett. A globalizáció, europaizáció, a rendszerváltás, az „átmenet”, az informatikai, technokulturális forradalom húsz éve időszerűvé tette egy újabb számvetés készítését.

A konferencia a tudományok, szakmák nyelvének elméleti és gyakorlati szempontú megközelítéseit, értelmezését (szaknyelv, szakmai diskurzus, funkcionális stílus, technolektus, regiszter), megközelítéseit (lexikográfia, terminológia, szintaktika, funkcionális stilisztika, szövegtan, pragmatika, diskurzuselemzés, szociolingvisztika, retorika, korpusznyelvészet), valamint konkrét elemzéseket kíván felmutatni – a tervek szerint az alkalmazás lehetőségeinek feltérképezésével. Néhány kiemelten ajánlott terület: filozófia, informatika, orvos-beteg kommunikáció, törvényhozási-jogi nyelv, hivatali nyelv, a kereskedelem-reklám nyelve.

A tervezett főbb tematikus szekciók:
1. Elméleti kutatások, megközelítések a tudományok, szaknyelvek terén
2. Egyes tudományok, szakmák nyelvének (terminológiájának) történeti, valamint je-lenkori áttekintése (különösen korpusznyelvészeti alapon)
3. A terminológia hatalma: változatosság, társadalmi és diszkurzív szerepek, jelentések és ideológiák a (szakmai) kommunikációban. Kiemelt témák: terminológiai sztenderdizáció, a tervezés elméleti, módszertani, nyelvideológiai kérdései; nyelvmegtartás és a határon túli magyar szaknyelvek; nyelvi hátrány, hozzáférés, társadalmi esélyek (diskurzusok, metadiskurzusok és „leszakadó rétegek”); szempontok a romani és a magyar jelnyelv sztenderdizációjához
4. Szaknyelv az oktatásban. Az anyanyelv-pedagógia, az anyanyelvi nevelés és az osztálytermi diskurzus szaknyelve

Az előadások hossza 15–20 perc. Az előadásokat vita, megbeszélés követi. Lehetőséget adunk poszterelőadásokra is.
A konferenciára online űrlapon lehet jelentkezni, a választott témakör megadásával és egy legfeljebb 15 soros kivonattal (absztrakttal).


A jelentkezés határideje: 2012. május 31.
Az online űrlap címe:
https://docs.google.com/spreadsheet/viewform?formkey=dDhVQ1JhWURVa3ZHc21kbDlPRUM5T2c6MQ
(a szövegszerkesztőben a link a CTRL billentyű nyomva tartása mellett a linkre való kattintással nyitható meg).

Technikai jellegű kérdéseikkel a szervezőbizottság titkárát keressék a nyelvkultura@gmail.com címen.
A jelentkezések elfogadásáról és a nem végleges programról 2. körlevelünkben, 2012. július 15-ig értesítjük a résztvevőket. 3. körlevelünket 2012. október 20-ig küldjük ki a konferencia végleges programjával.

A konferencia anyagát a korábbiakhoz hasonlóan megjelentetjük. A tanulmányokat 2012. december 31-ig a megadott stíluslap szerint kell elkészíteni.
A konferencia regisztrációs díja: 3500 Ft, amelyet csak a jelentkezés elfogadása esetén kell a később megadott számlaszámra befizetni.
A konferenciát az ELTE Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézete és Mai Magyar Nyelvi Tanszéke a Magyar Nyelvstratégiai Kutatócsoporttal, a Magyar Szemiotikai Társasággal és az Éghajlat Könyvkiadóval közösen szervezi.

Budapest, 2012. április 2-án

ELTE BTK Mai Magyar Nyelvi Tanszék

3 hozzászólás

#1 °V° 2012.04.06.10:47:53

Mi a magyar megfelelője a latin discursus szónak?

#2 Adri 2012.04.06.11:55:23

A latin ‘discursus’ egyik jelentése: közlés, kitérés (valamire). Az ebből magyarított diskurzus vagy diszkurzus kifejezés segítségével egyetlen szóval tudunk több komplex jelentéstartalomra utalni.
1. Beszéd, általában az ember nyelvi megnyilvánulása.
2. Beszélgetés, többrésztvevős társalgás kötött vagy kötetlen formában.
3. Szöveg mint jelentést közvetítő, uralkodóan nyelvi közlés a beszélő és a hallgató viszonyában.
4. Valamiről szóló beszéd, amely különböző történeti korokon és földrajzi területeken át meghatározza azt a dolgot, amiről szól, és azt a módot, ahogyan beszélni lehet róla.
[Tolcsvai Nagy Gábor: Idegen szavak szótára. Osiris Kiadó, 2008, Budapest, 171. oldal.]

#3 °V° 2012.04.06.13:17:01

„Diskurzusok a szakmai diskurzusról.”
Ez tréfa?

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

vissza a főoldalra