Kárpát-medencei

2012. 04. 16.

Miért van az, hogy egyik helyesírási szótár kisbetűvel írandónak mondja a “kárpát-medencei” kifejezést, a másik pedig nagybetűvel írandónak (pl. az Osiris 2006-os szótára?

A probléma ismert. Kemény Gábor nyelvész egyik írása ezt részletezi, íme:

“Remélem, nem veszi rossz néven se Fábián Pál tanár úr, se helyesírásunk többi hivatott gondozója, hogy már megint észrevettem egy ellentmondást a Helyesírási kéziszótár meg az akadémiai helyesírási szabályzat között. Ráadásul ez most nem olyan ritka, peremszókincsbeli elem, mint a múltkori havasigyopár (1994/5. szám), hanem gyakori is, fontos is. Íme!

A Kárpát-medence földrajzi név -i képzős melléknévi származékát a Helyesírási kéziszótár (318) kis kezdőbetűvel íratja: kárpát-medencei. A magyar helyesírás szabályainak 11. kiadásában (255) ezzel szemben nagy kezdőbetűt találunk: Kárpát-medencei.
Nos hát, kinek higgyünk, melyik kézikönyvet kövessük?

Amikor szerkesztőként a kéziratban ehhez a szókapcsolathoz érek, már mozdul is a tollam, és a kis k betűt (mert többnyire így írják a tudós szerzők) nagy K-ra javítom. Nem csupán azért, mert a Szabályzat még a Kéziszótárnál is hivatalosabb kútfő, hanem azért, mert szerintem így logikus, így felel meg az erre vonatkozó szabálynak. A Kárpát(ok) ugyanis tulajdonnév, még ha a Kárpát-medence összetételben csonkult alakjában használjuk is, ezért megőrizheti nagy kezdőbetűjét: Kárpát-medencei.

Azt, hogy valami nincs teljesen rendben ennek a szónak az írása körül, az is jelzi, hogy az akadémiai szabályzat szójegyzéke a kritikus helyen a 176/a. szabálypontra hivatkozik, holott ha nagy kezdőbetűvel íratja, akkor erre a 176/b. pont (tulajdonnévi előtagúak) nyújt alapot.

A Helyesírási kéziszótár és az akadémiai helyesírási szabályzat 11. kiadása között „eltérés … elvileg nincs, nem lehet. (Ha mégis akadna eltérő alak, az sajtóhiba.)” (Tudnivalók a szótár használatához, 10. pont).

A fentiek alapján nyilvánvaló, hogy a Helyesírási kéziszótár 1988. évi első kiadásában (és azóta további négy változatlan utánnyomásában) olvasható „eltérő alak”, a kis kezdőbetűs kárpát-medencei nem egyéb közönséges sajtóhibánál.

Már csak emiatt is indokolt lenne ezt a becses kézikönyvünket minél előbb újra megjelentetni, de nem változatlan lenyomatban, hanem javított és korszerűsített új kiadásban. Ez, jól tudom, nem a szerkesztőkön múlt már eddig sem. Most a Kiadón van a lépés sora!” (Édes Anyanyelvünk, 1997. október)

További megjegyzés: Az OH. 2008-as Helyesírási szótárában is már helyesen, nagybetűvel van, a szerzők javították benne az azelőtti kiadásokban előforduló hibát.
A válasz az 1984 és 2015 között érvényes 11. helyesírási szabályzat alapján készült.

vissza a főoldalra