párbeszéd írása, írásjelek

2012. 04. 16.

Milyen szabályok alapján milyen kezdőbetűket és egyéb írásjeleket kell alkalmazni olyan párbeszédes formában, amelyben az idézett személy mondatát gondolatjellel vezetjük be, mondat közben többször is megszakítjuk az idézetet, majd folytatjuk.
Az alábbi példában a következő kérdéseim vannak:
1. kisbetűvel írjuk-e a hégemon szót,
2. nagybetűvel folytatjuk-e a kettőspont utáni részt: “Nem tanultak semmit”,
3. kell-e valahová tenni három pontot a mondat megszakításának jelzésére.

– Azok a jó emberek – kezdte a rab, és sietve hozzátette: – hégemón –, majd így folytatta: – Nem tanultak semmit, és mindent összezavartak, amit mondtam.
Kérem, az ide vonatkozó szabályokon kívül azt is írja meg, hogy kettőspont után mely esetekben kell nagy kezdőbetűvel folytatni az írást.

A kérdéses szövegrészletben a hégemón szó megszólítás, köznév, ezért kisbetűs. Ha ez egy levél részletében szerepelne írásban (nem Bulgakov Mester és Margarita c. regényének részleteként), akkor írhatnánk nagybetűvel is a fokozott tisztelet jeleként, itt azonban egy beszélgetés van leírva, a kisbetűs írásmód teljesen szabályos. (OH. 144. o.) Az is a kisbetűs kezdést támasztja alá, hogy a megkezdett mondatot folytatja: Azok a jó emberek, hégemón… (1. kérdése).
Ezen a helyen lehetne kitenni a megszakítást jelző három pontot, de mivel ez a regényrészlet egy közlési egység, úgy látszik, eltekintettek ettől (3. kérdése).
A második kérdésére: A párbeszédek írásának általános szabályain túl az Osiris Kiadó Helyesírás c. kötete (OH). részletesen foglalkozik a 334., 338., 340. oldalakon, de még itt sincs olyan példa, amelyre Ön kérdezett rá. Az általános irányelvek szerint a tagmondathatáron álló kettőspont után kisbetűvel kezdjük a mondatot, de „Ha kettősponttal lezárt közös figyelemfelhívó mondat után több külön mondat következik, mindegyiket (már az elsőt is) nagybetűvel kezdjük: A nyelvújításnak több oka volt: Nem tudtuk a tudományokat anyanyelven művelni. Irodalmunknak új kifejezési formákra volt szüksége. Tiltakozást jelentett az elnémetesítéssel szemben. Stb.” (A magyar helyesírás szabályai 245. pont). Az idézett példában emiatt folytatódhat nagybetűvel a szöveg, sőt, ez érzékelteti azt, hogy a szövegen belül egy újabb gondolati egységet kezd a szereplő.
Költői-írói művekben az írásjelhasználat is szabadabb, mint a köznyelvi szövegekben.
A válasz az 1984 és 2015 között érvényes 11. helyesírási szabályzat alapján készült.

vissza a főoldalra