idézés formája

Van-e valami szabály arra nézve, hogy ha az író általa régebben (itt: gyermekkorában) hallott beszélgetést idéz, kell-e és hogyan (hol) kell idézőjelet használni, illetve ha párbeszédes formát idéz – beszélgetésről lévén szó -, helyes-e a nálunk ilyenkor megszokott gondolatjelezést használata is a párbeszédes forma jelzésére.
Egy idegenből fordított anyagról van ugyanis szó, és az én dolgom a szöveg formátumát megadni.
A konkrét példa:

„Nem voltál szomorú, amikor a második gyermeked lánynak született?” – kérdezte az asszony az anyámat. Rémülten vártam a válaszra.
„Nem, dehogyis. Nagyon szeretem a lányomat!” – válaszolta anyám, nagy megkönnyebbülésemre.
„De a lányok csak gondot jelentenek, különösen, ha felnőnek.” – mondta az asszony. – „Nagyon észnél kell lenned, hogy el ne kényeztesd őket, különben nem találnak jó férjet. És a házassághoz szükséges hozomány is minden évvel egyre csak nagyobb lesz.” – folytatta. […]

Azzal tisztában vagyok, hogy akár idézőjeles a forma, akár nem, a narráció előtt nem szerepelhet mondatvégi pont, tehát az hiba. De az idézőjelek maradjanak? Használhatok gondolatjeleket? Az én verziómban a szöveg így nézne ki:

– Nem voltál szomorú, amikor a második gyermeked lánynak született? – kérdezte az asszony az anyámat. Rémülten vártam a válaszra.
– Nem, dehogyis. Nagyon szeretem a lányomat! – válaszolta anyám, nagy megkönnyebbülésemre.
– De a lányok csak gondot jelentenek, különösen, ha felnőnek – mondta az asszony. – Nagyon észnél kell lenned, hogy el ne kényeztesd őket, különben nem találnak jó férjet. És a házassághoz szükséges hozomány is minden évvel egyre csak nagyobb lesz – folytatta. […]

Az Osiris-féle Helyesírás (2004: 339) ezt írja a párbeszédes idézésről: „Szépirodalmi művekben, valamint publicisztikában az író a szereplők szavait idézi, ám erre a célra nem az idézőjel használata a leggyakoribb megoldás, hanem a párbeszédjel.” Vagyis az Ön által javasolt megoldás valóban megszokottabb, de a másik, az idézőjeles forma sem hibáztatható. Abban viszont valóban igaza van, hogy ha az idézet megelőzi az idéző mondatot, akkor az idézetet záró pontot nem, csak a kérdőjelet és a felkiáltójelet tesszük ki.

(KJ)
A válasz az 1984 és 2015 között érvényes 11. helyesírási szabályzat alapján készült.