MANABIAI/manabiai

Van egy japán szó, amit szeretnénk meghonosítani a magyar nyelvben. A szó: MANABIAI, ami szó szerinti fordításban együtt-tanulást jelent. Ezt a szót egy japán professzor a saját tanulási kultúrájára kezdte el használni 2007-ben. Ennek a szónak a ragozása problémás, mert ugyanúgy i-re végződik, mint a bonsai, de inkább \”j\”-s hanzása van. A ragokat kötőjellel vagy anélkül kössük a MANABIAIhoz vagy MANABIAI-hoz?

A szó toldalékolása ugyanúgy történik, mint a bonszaié (Osiris-helyesírás, 2004, 529.), vagyis ha a kiejtés hozzávetőlegesen [manabiáj], akkor a toldalékok közvetlenül kapcsolódnak a szóhoz: manabiaihoz, manabiaijal, manabiait, manabiairól stb.
A fentiek alapján indokoltabb a csupa kisbetűs írásmód, de amennyiben valamilyen nyelven kívüli okból kifolyólag a nagybetűs alak a helyénvaló, természetesen kötőjellel kapcsolódnak a toldalékok: MANABIAI-hoz.
A válasz az 1984 és 2015 között érvényes 11. helyesírási szabályzat alapján készült.