politikai beszédírás ~ politikaibeszéd-írás

A Magyar helyesírás szabályai 139/b. alapján a politikai beszéd szókapcsolatnak az írás utótaggal ellátott alakját politikaibeszéd-írásnak írnám, de sem szakszövegekben, sem kurzusleírásokban nem látom nyomát ennek az írásmódnak, ehelyett mindenütt politikai beszédírás szerepel. A kérdésem: valóban ez lenne a helyes írásmód? Ha igen, mi az oka annak, hogy itt nem érvényes a fent idézett szabály?

A válasz magában a szabályzatban és az azt bővebben kifejtő Helyesírás c. kötetben olvasható, illetve honlapunkon is sokszor foglalkoztunk már a kérdezett helyesírási problémával.
Érdemes figyelembe venni azt, amit a 139. b) szabálypont kimond: „A szabályt csak akkor alkalmazzuk, ha értelmetlenséget kerülünk el vele. Ha szószaporítás nélkül lehetséges, éljünk inkább szerkezetes megoldással: lőtt vadak árusítása (nem lőttvad-árusítás), hőre lágyuló műanyagok feldolgozása (nem: hőrelágyulóműanyag-feldolgozás) stb.” Ezt a megoldást is alkalmazhatnánk: politikai beszéd írása.

Az Osiris Kiadó Helyesírás c. kötetében további magyarázat is található a 132. oldalon:
„Léteznek olyan különírt szerkezetek is, amelyek, ha egy összetételi utótag járul hozzájuk, a mozgószabály végrehajtása nélkül is majdnem ugyanazt az értelmes szerkezetet eredményezik, a két forma között a jelentéskülönbség alig érzékelhető. Ilyenkor mindkét leírási mód megfelelőnek tekinthető. Például:
érettségikövetelmény-rendszer – érettségi követelményrendszer
kockázatitőke-társaság – kockázati tőketársaság
köztársaságielnök-választás – köztársasági elnökválasztás
önkormányzatiképviselő-testület – önkormányzati képviselő-testület
nemzetközikupa-szereplés – nemzetközi kupaszereplés”.

Ez alapján a politikai beszédírás is megfelelő írásmód.

(DÉ)
A válasz az 1984 és 2015 között érvényes 11. helyesírási szabályzat alapján készült.