földrajzi név

Az Akadémia Kiadó által 1998-ban megjelentetett, A földrajzi nevek helyesírása című könyv így ír a földrajzi megjelölésekről: „Ezek lehetnek tulajdonnevek (…) vagy kis kezdőbetűvel írt általános fogalmat jelölő köznevek, amelyek földrajzi névként használva nagy kezdőbetűsek.”
Mikor használunk általános fogalmat jelölő köznevet nagy kezdőbetűs földrajzi névként?
Ilyennek minősülnek a térképeken ábrázolt objektumok megírásai? Pl.: a térképen található „Iskola”, „Templom”, „Diófa”, „Magasles”, „Zsilip”, „Közkút” nagy kezdőbetűs feliratok?

Ugyanebben a kiadványban szerepel, hogy „földrajzi névnek nevezünk minden olyan nyelvi alakulatot, amelyet a földfelszín természetes vagy mesterséges részleteinek azonosítására kisebb vagy nagyobb közösségek használnak. A földrajzi nevek mind tulajdonnevek.” (15. o.)
Tehát ha egy (kisebb) közösség az egyébként kis kezdőbetűvel írt, általános fogalmat jelölő köznevet (pl. templom, diófa, magasles, zsilip stb.) használja azonosításra, az tulajdonnévvé válik. (Nem attól a ténytől válik tulajdonnévé, hogy térképen szerepel, de tény, hogy a nagy kezdőbetű a térképek feliratain is szokás; Helyesírás, Osiris, 2006, 143.)

A válasz az 1984 és 2015 között érvényes 11. helyesírási szabályzat alapján készült.