Műhelytitkok az ELTE Egyetemi Könyvtárában

2012. 09. 21. nincs hozzászólás

Az ELTE Egyetemi Könyvtára olyan műhelyek kapuit tárta ki a Kulturális Örökség Napján, ahova a nagyközönség csak ilyen különleges alkalmakkor juthat be.

Helyszűke miatt most is csak előzetes regisztrációval juthattak be a gyorsak és a szemfülesek. Nézzük, mit tudhattunk meg a restaurálásról és a digitalizálásról!

Szalaváry Miklós restaurátor megmutatta a műhelyét, ismertette a restaurálási folyamatot, ráadásként pedig meg is mutatta annak néhány lépését. A restaurátor munkájának célja a könyv használhatósága, nem az esztétikai feljavítás. Éppen ezért minden egyes laphoz hozzátold egy kicsit, hogy lapozható legyen, illetve hogy ne romoljon tovább az állaga, de a restaurálás után is látszódnia kell, hogy meddig tartott az eredeti. Nem ír hozzá, nem egészíti ki a szöveget még akkor sem, ha egyértelműen megállapítható, hogy mi állt ott. Első lépésként mindig el kell készíteni a restaurálási dokumentációt: a könyv minden fizikai tulajdonságát le kell jegyezni. Ezután minden bejegyzésen el kell végezni egy próbát, hogy milyen anyagok oldják az adott tintát, és ha oldódik, fixálni kell. Ez nagyon kényes része a folyamatnak, ugyanis úgy kell a lehető legtöbb oldóanyaggal elvégezni a próbát, hogy a lehető legkevesebb tűnjön el a bekezdésből. Ezután következik a fertőtlenítés, savtalanítás. Ezután kétféle eljárás lehetséges: az öntés és a pótlás. Az öntés során papírpéppel egészítik ki az eredeti oldalt. Szélet kell önteni, hogy lapozni lehessen anélkül, hogy tovább erodálódna a papír. Valamint a kis lyukakat ki kell tölteni (képünkön): ez is nagyon kényes, ugyanis valahogy meg kell kapaszkodnia a papírpépnek az eredeti anyagon, mégis a lehető legkevesebbet kéne takarnia az írásból. Ezután szárítóállványon pihentetik és filcek között préselik a papírt. Ezt az eljárást akkor alkalmazzák, ha a könyv oldalainak nagyrészét ki kell javítani, ugyanis az öntéstől nem vastagodik meg a könyv.

A másik eljárás a japán papírral történő pótlás, melynek első és legnehezebb lépése a megfelelő japán papír kiválasztása. Ebből a rostos szerkezetű, különösen értékes papírból egy ív akár 16000 forintba is kerülhet. Egy restaurátor műhelyében azonban a színek és árnyalatok széles skálájára van szükség, hogy az eredetihez legjobban illő papír mindig rendelkezésre álljon. A formára tépés után a kis japán papírt cellulózszármazékkal ragasztják az eredeti laphoz, amely így egy kicsit megvastagodik. Minden új életre keltett könyv savmentes tokban kerül vissza a könyvtárba.

A digitalizálást Cséka György projektvezető és kollégája, Hajtmanszky Péter mutatta be.  Három kérdés megválaszolása elengedhetetlen: mit, mivel és hogyan digitalizálunk? Hogy mit? A könyvtár egyrészt olvasói megrendeléseket teljesít, másrészt pedig a legértékesebb állományrészeket szisztematikusan digitalizálja. Ennek kiválasztása nagy feladat: fontos, hogy olyan könyveket digitalizáljanak, amik közérdeklődésre is számot tarthatnak, nagyon régiek vagy nagyon ritkák. Van miből válogatni, ugyanis az ELTE gyűjteményében találhatunk Corvinákat és ősnyomtatványokat is. A szisztematikus digitalizálást a kódexekkel kezdték. Mivel dolgoznak? Sajnos nincs tökéletes eszköz, szerencsére azonban mindig újabb és újabb módszerek jelennek meg. Az Egyetemi Könyvtárban egy professzionális könyvszkennert használnak, ami a hagyományos gépektől abban különbözik, hogy a könyv gerincét nem kell leszorítani az üveglapra, hanem elég a könyvet egy állítható állványra helyezni, és azon halad végig egy fénynyaláb. Ennek a Zeutschel márkájú német szerkezetnek felbontóképessége 600 dpi és A/2-es méretig tud szkennelni (képünkön).

A harmadik kérdés pedig az, hogy mit kezdünk a digitalizált anyaggal. A professzionális tárolás követelményeinek megfelelően tömörítés nélkül, három különböző helyre kell elmenteni ezeket a fájlokat – ez elképzelhetetlenül sok tárhelyet igényel. Folyamatban van az anyagok internetes publikálása annak érdekében, hogy mindenki hozzáférhessen kulturális örökségünkhöz.

Bódi Ágnes

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

vissza a főoldalra