határozószói névmás

2012. 10. 09.

Szófaji kérdésem az alábbi: a valahogy, bármikor, valahol stb. szavakat én magam még határozószónak tanultam, s a Magyar Értelmező Kéziszótár 2., átdolgozott kiadásában is ezt találom, viszont gyermekem gimnáziumi nyelvtankönyve névmásként (határozószói névmásként) sorolja be az ehhez hasonló szóalakokat. Melyik felosztás kanonizált jelenleg, vagy lehetséges, hogy mindkettő elfogadott, és pusztán szemlélet kérdése, hogy melyiket tekintjük elfogadhatóbbnak?

A Magyar grammatika (Keszler Borbála szerk. 2000: 155) ezt írja a kérdésről:

“A korábbi szófaji rendszerezésekben a határozószókon belül tárgyalták a névmási határozószókat, azokat, amelyek (részben) névmási tővel rendelkeznek és/vagy indirekt denotatív jelentésük van. Mivel a névmási eredetű és tartalmú határozószók elhatárolása a “valódi” határozószóktól következetesen nem oldható meg, több szerző kereszteződőnek tartja ezt a szófaji csoportot, vagyis azt állítja, hogy több szófajba is besorolható úgy, hogy a két lexikai szófajiság a konkrét szóelőfordulásban is teljes mértékben képviseltetik: névmási határozószónak nevezi az idetartozó elemeket a határozószókról szólva, és határozószói névmásoknak tartja őket a névmások helyettesítő rendszerében.”

A Magyar grammatika tehát ezeket a szavakat (pl. itt, ott, így, úgy, valahol, bárhogy, akármikor, semennyire) határozószói névmásnak tartja, de más felfogás is elképzelhető. Az adott tankönyv a jelek szerint az előbbit követi, míg például az értelmező kéziszótár a hagyományos szófaji rendszerezést.

(KJ)
A válasz az 1984 és 2015 között érvényes 11. helyesírási szabályzat alapján készült.

vissza a főoldalra