Miért nem a német lett az USA államnyelve?

2012. 10. 30. 8 hozzászólás

Igaz, hogy egyetlen szavazaton múlott az, hogy nem a német lett Amerika hivatalos nyelve? Vagy csak városi legenda? Mühlenberg-legenda?

A XIX. század közepétől említik, hogy 1795-ben csupán egyetlen szavazat hiányzott ahhoz, hogy az Amerikai Egyesült Államok hivatalos nyelve a német legyen. De ez tévhit, mai folklór, városi legenda! Az USA-nak a mai napig nincsen hivatalos nyelve – szövetségi szinten. Vannak ugyan tagállamok, ahol elfogadták és jogszabályban rögzítették is, hogy a hivatalos nyelv az angol (pl. Virginia 1981.), de ez a félszáz államnak csupán a kisebbik része. Az ún. English Language Amendment (az ezzel a kérdéssel foglalkozó alkotmánymódosítás) a mai napig nincs elfogadva.

Honnan származik a legenda? Jelentős számú német kisebbség él az „Újvilágban”, ez a Mühlenberg-legendaként emlegetett történet alapja. A XVIII. század második felében sok, vallásában és meggyőződésében üldözött német talált otthonra Pennsylvaniában. A bevándorlási hullám olyan intenzív volt, hogy 1790-re már 225 ezer német nemzetiségűt tartottak számon ezen a területen (1980-ban pedig 17,9 millióan vallották magukat németnek az egész USA-ban). Czeglédi Sándor behatóan foglalkozott a legenda eredetével, és kutatásai bebizonyították: egyetlen olyan esemény, hozzászólás vagy szavazás sem zajlott le az USA szenátusában Képviselőházában, amely a hivatalos nyelv elfogadásáról vagy elutasításáról szólt volna. A legenda alapja az az 1794-es indítvány, amelyet az Augusta megyei (Virginia) német közösség tagjai terjesztettek az alsóház elé: kérték, hogy a jogszabályokat németül is jelentesse meg a törvényhozás, mert az idősebb generáció tagjai nem beszélték jól az angol nyelvet. Az indítványt hosszas huzavona után a törvényhozás elvetette.

Ennek a huzavonának az egyik szereplője volt Frederick Augustus Conrad Mühlenberg, az USA Képviselőházának első elnöke. „Bűne” csupán annyi volt, hogy 1794-ben elnapoltatta a kétnyelvűséggel foglalkozó ülést, és ezt a tényt nagyították fel az 1840-es években német írók, amerikai némettanárok és németországi kollégáik – valószínűleg az amerikai németek asszimilációja feletti kesergés miatt. Mondhatjuk, hogy Mühlenberg úgy került bele a róla elnevezett legendába, mint Pilátus a Credóba…

Az 1980-as évektől kezdve az ún. „English-only”-mozgalom intenzíven törekszik arra, hogy ahol csak lehet, az angol nyelvet használják (manapság a spanyol tűnhet föl „vetélytársként”). És bár jelek vannak arra szövetségi szinten, hogy az angolt egyszer elfogadhatják hivatalos nyelvként (egy 2006-os jogszabályban már „közös és egységesítő nyelv”-ként jelenik meg), de nem tudjuk, erre mikor kerülhet sor. A Mühlenberg-legendát azonban még ma is sokan emlegetik és kezelik tényként. Talán ahhoz valóban túl izgalmas téma, hogy fatális tévedésnek nevezzük. A legenda jó szó. Éppen megfelel.

(A cikk Czeglédi Sándor: A Mühlenberg-legenda háttere, avagy a német nyelv státusza az Egyesült Államok történetének első évtizedeiben c. tanulmánya alapján íródott – megjelent az Alkalmazott Nyelvtudomány 2001/2. számában.)

Pölcz Ádám

8 hozzászólás

#1 sziszi 2012.10.31.23:15:46

Hát ez valóban érdekes. És most nincs ilyen kérdés a spanyollal?

#2 velemenyemvan 2012.10.31.23:45:35

“Manapság a spanyol tűnhet föl >>vetélytársként<<" – idézet a cikkből.

#3 Kelemen Zoltán 2012.11.10.14:02:24

Érdekes, s abban mi az igazság, hogy Puerto Rico azért nem lett az USA tagállama, mert nem fogadták el, hogy a hivatalos nyelv az angol legyen?

#4 Czeglédi Sándor 2012.12.11.14:05:47

Köszönöm szépen a rám történő hivatkozást, de azt az egy apró korrekciót szeretném kérni, hogy a Szenátus helyett az amerikai alsóházat, azaz a Képviselőházat említsük az összefoglalóban (hiszen Mühlenberg is ennek a testületnek volt–kétszer–az elnöke). A Szenátus napirendjén először 1981-ben jelent meg a hivatalos nyelv kérdésének ügye (Samuel Ichiye Hayakawa szenátor jóvoltából), majd hosszabb szünet után 2006-tól (és azóta rendszeresek az ilyen irányultságú törvényjavaslatok a felsőházban is). Az “Official English” mozgalom tagállami sikerei következtében valószínűleg a szövetségi szintű beadványok (törvényjavaslatok) esélyei is növekednek, bár rövid távon ez nem teljesen egyértelmű jelenleg. (Az angol nyelv státuszát garantálni hivatott alkotmánymódosítás továbbra sem reális alternatíva.)

#5 Pölcz Ádám 2012.12.11.20:02:32

Kedves Tanár Úr!
Nagyon köszönöm az észrevételt, javítottam a cikket.

#6 Nagy Rudolf 2013.01.01.14:22:28

Tisztelt Urak! Annyit érdemes lenne még megjegyezni, hogy a történet alapját képezheti az a tény, hogy az Államháztartás nyelve az angol. Ez nem jelenti azt, hogy más nyelven nem lehet kommunikálni az “állammal”, de minden állami tisztségviselőnek tudnia kell angolul. Minden törvény stb. angol nyelven kerül bevezetésre. De! Az Usa-nak nincs hivatalos nyelve, hisz a rengeteg bevándorló miatt nem is lehetett rákényszeríteni a népet erre. Ez azonban változik, több oldalról is. Vannak olyan munkahelyek pl.: Hollywood, Florida Hard Rock Casino, melyet indiánok tulajdonolnak, ahol a munkafelvételen ki van írva:ez egy angol nyelvterületű intézmény. Számomra kicsit furcsa, de lelkük rajta. Ennek ellenére a kresz vizsgát is le lehet tenni több nyelven, főleg ahol a külföldi kisebbség “nagyobb”. Pl.: NY városban néhány helyen magyarul is vizsgázhatnak a jelöltek.
A spanyol kisebbség sok helyen annyira nem az, hogy jelen pillanatban úgy néz ki megelőzték a fekete amerikaiakat. Több déli állam(Dél-Florida, Texas, Kalifornia) bizonyos részein, ha valaki nem beszél spanyolul, esélye sincs a kapcsolatfelvételre. A latin közösségek zártak aránylag, nem keverednek, megtartják a nyelvüket, sokan soha nem tanulnak meg angolul egész életükben.
Puerto Rico társult tagállam, mely szerződést egy testvérpár dolgozta ki, akinek egyik tagja Luis Munoz Marin, aki az első kormányzója volt a szigetnek az amerikai megszállás után. A fővárosi repteret Róla nevezték el. Semmi köze nincs az angol nyelvhez. A számomra értéktelen wikipedia azt írja, minden PR-i beszél angolul. Ez annyira nem igaz, hogy közülük sokan, akik átköltöztek sem tanulnak meg angolul. A “szigetlakók” pedig nem beszélik, vagy nagyon rosszul.

#7 Czeglédi Sándor 2013.01.07.15:12:45

Kedves Pölcz Ádám! Nagyon szépen köszönöm a javítást!

A Puerto Rico témához: a 2012 novemberében lezajlott (legutóbbi) népszavazás a tagállami státuszról–kissé talán meglepő módon–a csatlakozáspártiak győzelmét hozta, de Washington abban a pillanatban igyekezett lehűteni a kedélyeket, ahogy az eredmények nyilvánosságra kerültek (belekötöttek módszertani hiányosságokba, a tartózkodók relatíve nagy számába, stb.) Kimondatlanul persze az a két tény hátráltatja leginkább a sziget(ek) teljes integrációját, hogy 90+%-a a lakosságnak spanyolul beszél, illetve a családokra lebontott éves kereset/bevétel nagysága nem éri el az USA legszegényebb tagállamára vonatkozó, hasonló adat felét sem.

#8 Patria Sua 2021.07.12.13:27:11

A népszámlálási íveket viszont vagy tizenkét nyelven kinyomtatják. Abban azért van némi hivatalosság.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

vissza a főoldalra