szak-ér-tő, szak-ért

Bizonytalan vagyok a „szakértő” szó elválasztásában: „szak-ér-tő”, „sza-kér-tő”, esetleg mindkettő helyes?
Arról is szívesen olvasnék, hogy ez utóbbi ige megítélésük szerint mennyiben tartozik a művelt nyelvhasználat körébe? A magam részéről úgy érzem, van a szóban egy jó adag humoros, esetleg gúnyos jelentésárnyalatot kölcsönző játékos mesterkéltség, ami miatt fesztelenebb műfajokban egyébként szívesen használom, olvasom, de hivatalos vagy szakmai szövegekben valahogy nem tartom helyénvalónak.

A kérdezett szavak helyes elválasztása: szak-ér-tő, szak-ér-te-lem. Az ezekből elvont szakért igét is ugyanazon a helyen választjuk el: szak-ért (összetett szónak számít).
Az igei változat egyelőre nincs szótározva. Ha az előfordulást nézzük, akkor a Magyar nemzeti szövegtár szerint a bizalmas, társalgási nyelv része, kicsit (ön)ironikus. A képzőelvonással keletkezett igék egy része a köznyelv része lett (pl. fénymásolás – fénymásol), más részük kevésbé (gépírás – gépír), illetve van olyan, mint a szakért is, amely játékos-ironikus.

(DÉ)
A válasz az 1984 és 2015 között érvényes 11. helyesírási szabályzat alapján készült.