vessző használata egyrészt — másrészt szerkezetben
2012. 12. 03.
Mindkét megoldás helyes. Az írásjelezés valóban függhet attól, hogy kiegészíthető és kiegészítendő tagmondatnak érezzük, ekkor helyénvaló a vessző.
A lektornak is igaza volt, mert „alapesetben” nem kell vessző, kiegészítés nélkül is értelmes a szöveg. A lektor által alkalmazott szabály az volt, hogy az egymás mellett álló mellérendelő és alárendelő kötőszók közé nem kell vesszőt tenni.
Az írásjelezés ilyen sajátságos — de nem ritka — helyzetben függhet a beszédszünettől, a tagolástól. A vessző mindenképpen jogos, ha az egyrészt — másrészt szavakat hosszabb szünettel különíti el a beszélő.
A válasz az 1984 és 2015 között érvényes 11. helyesírási szabályzat alapján készült.
vissza a főoldalra
A lektornak is igaza volt, mert „alapesetben” nem kell vessző, kiegészítés nélkül is értelmes a szöveg. A lektor által alkalmazott szabály az volt, hogy az egymás mellett álló mellérendelő és alárendelő kötőszók közé nem kell vesszőt tenni.
Az írásjelezés ilyen sajátságos — de nem ritka — helyzetben függhet a beszédszünettől, a tagolástól. A vessző mindenképpen jogos, ha az egyrészt — másrészt szavakat hosszabb szünettel különíti el a beszélő.
A válasz az 1984 és 2015 között érvényes 11. helyesírási szabályzat alapján készült.