NB I.

Miért ezt a rövidítési formát tartalmazza a helyesírási szótár a magyar labdarúgó-, ill. egyéb bajnokságok különböző szintjeinek megnevezésére: NB I., II., miközben nem úgy mondjuk ki, hogy NB első, NB második, hanem NB egy, NB kettő stb. Még egy momentum zavaró ebben az írásmódban: ha ragot vagy jelet kap (-ben, -es stb.), sérül az a gyakorlat, hogy ilyen és más hasonló szerkezetekben eltűnik a pont. Pl. 15-én (nem pedig 15.-én.).

Valóban, az íráskép és a szóbeli használat eltér egymástól.
Valószínűsíthető, hogy az írásképpel a szerkezet teljes jelentését kívánták kifejezni, vagyis hogy a nemzeti bajnokság első osztályú szintjéről van szó, tehát NB I. (NB II. stb.). Szóban talán egyszerűbb és gyorsabb a tőszámnévvel használt alak (ahogyan például Budapest VIII. kerülete esetében is dívik a „nyócker” elnevezés).
A toldalékolt alakoknál viszont a kiejtés szerint kapcsolódnak a toldalékok NB I-es, NB I-ben. Itt praktikussági okokból teszünk így, hiszen élőbeszédben furcsán hangozna, ha NB elsős vagy NB másodikos szerkezeteket mondanánk vagy írnánk.
A dátumokban a napok toldalékolásánál egy másik ok – a birtokos személyjel – miatt hagyjuk el a pontot: november 3. = november 3-a, azaz november harmadik napja (vö. OH. 417. o.).
A válasz az 1984 és 2015 között érvényes 11. helyesírási szabályzat alapján készült.