tipográfia

Könyvek bevezető, belső vagy leghátsó lapjain gyakran látni ezt a formát:

Szerkesztette
Kovács Péter

Helyes ez így? Hogy a szerző és a cím esetében nem szokás rakni a könyvek címlapján kettőspontot, illetve belül, azt értem, mert ott rendszerint különbözik a két sor betűmérete is. De a technikai részleteknél (felelős kiadó stb.) csak ritkán találkozom azzal, amikor a „szerkesztette” és társai után kettőspont található, holott szerintem kellene.

Gyurgyák János tipográfiai kézikönyve (Szerzők és szerkesztők kézikönyve, Osiris Kiadó, 2005.) azt írja a 44. oldalon a címlapról: „s itt se feledkezzünk meg arról, hogy a szerkesztette, válogatta, sajtó alá rendezte feliratok után nem szükséges kettőspontot tenni”. Vagyis nemcsak a címoldalon, hanem a belső oldalakon sem szükséges – hagyományosan. A kötet belső oldalán sem látunk kettőspontot a Lektorálta sor végén, a nevek viszont új sorokban vannak felsorolva.
Mivel ez nem törvény, a kiadók ettől eltérően kialakíthatják a maguk szokását, pl. az Osiris Kiadó is a belső oldalon alkalmaz kettőspontot a Helyesírás c. kötetben (Sorozatszerkesztő: Tolcsvai Nagy Gábor), itt egy sorban van a szerkesztő és a név; az Akadémiai, a Tinta Kiadó könyveiben is láttam ezt a megoldást, pedig a betűméret és -típus is hol különbözött, hol egyforma volt.
Összegezve: a helyesírási szabályok nem térnek ki erre a tipográfiai kérdésre, a kiadók kialakult gyakorlata számít, ehhez lehet igazodni.

(DÉ)
A válasz az 1984 és 2015 között érvényes 11. helyesírási szabályzat alapján készült.