totál, totális
2013. 03. 22.Egyre terjed bizonyos idegen szavak nem magyaros alakjának a használata.
Ilyenek: brutál, totál, effekt a brutális, totális, effektus helyett.
Mi a véleménye erről?
A Nyelvművelő kézikönyv szerint a tudományos és a műszaki nyelvben „sok olyan németből fordított összetétel található, amelynek németből átvett -ál végű előtagja voltaképpen egy -ális végű, latin eredetű melléknévnek németesen csonkult változata”.
A „totál” szót is a németből vettük át, a „totálkár” összetételben rendszerint ezt használjuk. A filmes szaknyelvben is kialakult egy jelentése: olyan távoli felvételt jelent, melyen egy vagy több emberalak teljes egészében látszik. Az argóban és a szlengben határozószóként is megjelenik, jelentése ekkor: egészen, teljesen.
A „brutál” melléknévként és határozószóként is megjelenik az argóban és a szlengben, jelentése: durva, különleges, sokkoló.
Az „effekt” a színház, a film, a rádiójáték és a könnyűzene világában szakkifejezéssé vált, jelentése: hatáselem.
L. Grétsy László − Kovalovszky Miklós főszerk., Nyelvművelő kézikönyv, II., Akadémiai, 1985, 831.
Grétsy László − Kemény Gábor szerk., Nyelvművelő kéziszótár, Tinta, 2005, 119., 563.
Pusztai Ferenc főszerk., Magyar értelmező kéziszótár, Akadémiai, 2003, 1356.
(HK)
A válasz az 1984 és 2015 között érvényes 11. helyesírási szabályzat alapján készült.
vissza a főoldalra
A „totál” szót is a németből vettük át, a „totálkár” összetételben rendszerint ezt használjuk. A filmes szaknyelvben is kialakult egy jelentése: olyan távoli felvételt jelent, melyen egy vagy több emberalak teljes egészében látszik. Az argóban és a szlengben határozószóként is megjelenik, jelentése ekkor: egészen, teljesen.
A „brutál” melléknévként és határozószóként is megjelenik az argóban és a szlengben, jelentése: durva, különleges, sokkoló.
Az „effekt” a színház, a film, a rádiójáték és a könnyűzene világában szakkifejezéssé vált, jelentése: hatáselem.
L. Grétsy László − Kovalovszky Miklós főszerk., Nyelvművelő kézikönyv, II., Akadémiai, 1985, 831.
Grétsy László − Kemény Gábor szerk., Nyelvművelő kéziszótár, Tinta, 2005, 119., 563.
Pusztai Ferenc főszerk., Magyar értelmező kéziszótár, Akadémiai, 2003, 1356.
(HK)
A válasz az 1984 és 2015 között érvényes 11. helyesírási szabályzat alapján készült.