költészetnapi

2013. 04. 26.

Egy korábbi válaszukban az olvasható, hogy a költészetnapi szót egybeírjuk (http://www.e-nyelv.hu/2008-04-07/kolteszetnapi-vizvilagnapi/), egy másik írásukban pedig a függetlenség napi (http://www.e-nyelv.hu/2012-08-17/fuggetlenseg-napi/) különírva szerepel.
Nem értem, miért nem ugyanaz a szabály érvényesül mindkét esetben.
Válaszukat előre is köszönöm.

Először azt kell megállapítanunk, hogy a melléknévi származék milyen alapalakhoz járul. Az alapalak mindkét esetben a jelölt birtokviszony miatt különírandó alakulat: a költészet napja, a függetlenség napja. A melléknévképzőt természetesen nem fűzhetjük hozzájuk a következőképpen: a költészet napjai, a függetlenség napjai, hiszen ez a több birtokra vonatkozó alak, a birtoktöbbesítő jellel.

A melléknévképzőt hozzáfűzve kapjuk a költészet napi (rendezvény), függetlenség napi (ünnepség) formát. Az -i melléknévképzőre nem vonatkozik a különírt szókapcsolatokat összerántó sajátosság (bal part — bal parti; 108. szabálypont), amely a tőszámnév + képzett melléknevek esetében viszont már érvényesül (két év — kétévi; 119. szabálypont). A birtokviszonyt kifejező toldalék ebben a sajátos szerkezetben zéró morfémává alakul, kimarad, de értelmileg oda gondolhatjuk.

A költészet napja és a függetlenség napja jelölt birtokos szerkezeteket viszont jelöletlenül is kifejezhetjük: költészetnap, függetlenségnap. Korábban ezeket nem használták így, de nyelvtanilag szabályosak, és újabban előfordul ez a tömör változat is. A jelöletlenség miatt egybeírást alkalmazunk, és ha valaki ehhez fűzi hozzá az -i melléknévképzőt, akkor ebből az alapalakból kiindulva egybeírja a költészetnapi, függetlenségnapi összetételeket.
A válasz az 1984 és 2015 között érvényes 11. helyesírási szabályzat alapján készült.

vissza a főoldalra