A Kormány nagybetűje győzött – Új helyesírás (3)
2013. 05. 02. 6 hozzászólásFolytatjuk az új helyesírás bemutatását.
A sajtóban és az interneten megszellőztetett hírek szerint nem kell senkinek sem újratanulnia a helyesírást. Továbblépünk a helyesírási szabályok változásainak csepegtetésében, hangsúlyozva, hogy még nincs végleges döntés.Néhány korábban szabályozott jelenség fakultatívvá válhat. Egyes köznevek esetében a szóvégi h ejtése ingadozik. A néma h-t ejtők a -val/vel ragos alakot v-vel írják: dühvel, de akik már h-val ejtik, le is írhatják a teljes hasonulásos formát: dühhel. És még: juhval vagy juhhal, csehvel vagy csehhel. Ez nem tetszik mindenkinek, de az íráskép nagy úr. Ha az van írva, hogy cseh, bizony sokan kiejtik az utolsó hangot…
Nem kell föltétlenül kötőjelezni a hat szótagnál hosszabb többszörös összetételeket sem. Már eddig is voltak kivételek. A nyelvészek mindig a Pénzügyminisztériumot emlegették, amely nem volt hajlandó kötőjelet közbeiktatni. És a „közgazdaságtudományi” egyetem és karok se. Nincs mit tenni, a szabályozók elfogadták ezt is.
A puszta intézménytípusnév egy bizonyos (meghatározott intézményre utaló) használatakor – belső használatban – elfogadható a nagybetűs írásmód. Ilyen is volt már: Opera, Akadémia. Sőt: ismerjük, a Kormány mindig őrzi a nagybetűjét. Mostantól több lehet: Kutatóintézet, Bizottság. Ez persze nem jó irány, mert könnyen lehet, hogy mostantól mindenki nagybetűsít.
Tovább is mennek: mostantól az intézmények kisebb egységeinek, illetve a nem állandó jelleggel működő testületeknek a neve is elfogadható nagy kezdőbetűvel: a műszaki osztály lehet Műszaki Osztály… Ez a megengedés is ellene szól a magyar helyesírás alapvetően kisbetűs voltának, de a Hivatal/hivatal győzött…
(Folytatjuk)
Korábbi írások:
Új helyesírás 1. http://www.e-nyelv.hu/2013-03-12/25194/
Új helyesírás 2. http://www.e-nyelv.hu/2013-03-24/mar-nemcsak-bolingat-hanem-bolintgathat-is-az-eperfa-lombja-uj-helyesiras-2/
6 hozzászólás
Felül kellene vizsgálni a rövidítések szabályait is. Például a Dr. vagy dr. után miért kell pontot tenni, és miért nem kell pont a Ft után? Vagy: ha a mondatot stb. rövidítéssel fejezem be, akkor két pontot kell kitennem a mondat végére?
„Nem kell föltétlenül kötőjelezni a hat szótagnál hosszabb többszörös összetételeket sem.”
Ez valóban egy értelmes, ésszerű változtatás!
[…] Új helyesírás 3. http://www.e-nyelv.hu/2013-05-02/a-kormany-nagybetuje-gyozott-uj-helyesiras-3/ Új helyesírás 4 […]
„Nem kell föltétlenül kötőjelezni a hat szótagnál hosszabb többszörös összetételeket sem.”
Eddig sem kellett. A vonatkozó szabálypont szerint: „A hat szótagnál hosszabb többszörös összetételeket azonban már többnyire kötőjellel tagoljuk két fő összetételi tag határán”
Ebből világos, hogy nem volt eddig sem kötelező a kötőjelezésük („többnyire”).
Igaza van, köszönjük!
Miért kell mindent agyonszabályozni? Károli Gáspár és mások több mint háromszáz évvel ezelőtt, helyesírásszabályzás nélkül írott művei fakszimile kiadásban is könnyedén elolvashatók. Bizonyos praktikus szabályok illetve írásmódok szinte spontán módon is kialakulnak, vagy a tollforgató társadalom lassanként át-átveszi egyesek javaslatait, pl. hajdan Dévai Bíró Mátyásét vagy Révai Miklósét. Az jó, hogy vannak bizonyos alapelvek – pl. a szóelemző írásmód elve – és befolyásolják az írásképet, noha akkor sem omlana össze a nemzeti kultúra, ha a magyar nép egyik fele úgy írna, hogy „tudja”, a másik fele pedig úgy, hogy „tuggya”, bár személy szerint nekem is szimpatikusabb a „tudja”. De az egybeírást–különírást, kötőjeles írást, nagybetűs-kisbetűs írást, az összetett mondatok közötti vesszőket és hasonlókat nem kellene szabályozni: a különböző írásmódokkal nemritkán árnyalati különbségeket szeretnének kifejezni a szerzők, de a szerkesztőségekbe ültetett helyesírási bürokratácskák belebújtatják őket a fölöslegesen túlszabályozott, agyonszabályozott helyesírás kényszerzubbonyába.
A franciák meg az angolok valóban nem lehetnének meg jólszabályozott helyesírás nélkül, mert gyakran felismerhetetlenek lennének a szavak. De a magyar nyelvre ez egyáltalán nem áll.