Megközelíthetők-megközelíthetőek, meghatározható-meghatározhatóak.
Kérdésem, hogy a fenti szópárok alakjai között mi az az „a” és „e” betű? Helyes-e mindkét változat?
A magánhangzóval bővülés először az -ú, -ű végű mellékneveket érintette, ahol a többes szám jele előtt megjelent a kötőhangzó: szomorúak, keserűek. Később a változás a folyamatos melléknévi igenevekre is kiterjedt. Ezek esetében még ingadozik a nyelvhasználat, sokszor mindkét forma, a kötőhangzós és az anélküli egyaránt létezik, de nem mutat jelentéskülönbséget: elbűvölők – elbűvölőek, hajlandók – hajlandóak, valamint megközelíthetők – megközelíthetőek, meghatározhatók – meghatározhatóak. Többszófajúság esetén az alakváltozat szófaj-megkülönböztető szerepű: eladók – eladóak. Ilyenkor a főnévhez előhangzó nélkül, a melléknévi igenévhez pedig előhangzóval járul a toldalék: eladók továbbképzése, eladóak a lakások. (Magyar nyelvhasználati szótár, Pauz–Westermann, 2007, 141.)
A válasz az 1984 és 2015 között érvényes 11. helyesírási szabályzat alapján készült.