gyermek-fül-orr-gégészet

Hogyan kell helyesen írni: csecsemő- és gyermek-, fül-, orr-, gégegyógyászat vagy csecsemő- és gyermek-, fül-orr-gégegyógyászat. Hova kell a kötőjel ebben az esetben?

A Nyelvművelő kéziszótár szerint (Auktor, Budapest, 1996: 207–208.) a kérdéses kifejezés vesszőt tartalmazó írásmódja a hivatalos: fül-, orr-, gége(szak)orvos; fül-, orr-, gégeosztály, fül-, orr-, gégeklinika stb. A nem hivatalos használatú, összevont változatból a vesszők elmaradhatnak: fül-orr-gégész, fül-orr-gégészeti osztály. Az utóbbi helyett használható a fülészet és gégészet vagy jelentéssűrítéssel a puszta fülészet elnevezés is. [A sorrendet illetően találkozhatunk egyéb változattal is: orr-fül-gégész, orr- és gégeszakorvos, orr-, fül-, gégeklinika stb. (OH. 1144.)] A gyakorlatban a „nem hivatalos” formával jóval gyakrabban találkozunk, és a -gyógyászat utótagú alak helyett a(z -észet) képzős változat a használatos inkább (az OH. is ezt említi szótárában, 736.): fül-orr-gégészet(i osztály, rendelés stb.).

A csecsemő és gyermek szavakkal jelentéstömörítő összetételeket alkot a kifejezés. Az ilyen összetételeket alapesetben egybeírnánk a 129. szabálypont szerint, de mivel olyan kötőjeles írásmódú szerkezettel van dolgunk, amelyikben a kötőjelet nem a szótagszámlálási szabály vagy egyéb mozgószabály írja elő, a csecsemő és gyermek előtag kötőjellel kapcsolódik: csecsemő- és gyermek-fül-orr-gégészet (OH. 131.).
A válasz az 1984 és 2015 között érvényes 11. helyesírási szabályzat alapján készült.