Egyre gyakrabban tapasztalom az „ez” mutató névmás helyett az „ő” személyes névmás használatát. Eleinte csak a kereskedők, bolti eladók szájából hangzott el, ha valamilyen terméket kerestem: „Ő lesz az?”… gyönge ‘helyreigazítási’ próbálkozásaimat, hogy „igen, ezt keresem”, mintha meg sem hallották volna.
Mostanában viszont – legalábbis én ezt tapasztalom – ragályos ez az „ő”-zés, a tárgyak személlyé előléptetése… Nekem szinte fáj… Ön mit szól hozzá?