alkalmi szókapcsolat

Mi a különbség az alkalmi és az állandósult szókapcsolat között? Főként azt nem tudom, hogy mit nevezünk alkalmi szókapcsolatnak nyelvünkben. Kérem, szemléltesse nekem példákkal is.

Az alkalmi szókapcsolatok fogalmát egyetlen rendelkezésünkre álló kézikönyv sem tárgyalja kimerítően, elképzelhető, hogy a mai napig nincs egzakt módon meghatározva.

Az alkalmi szókapcsolatok véletlenszerűen jönnek létre, a nyelvhasználó (spontán módon, nyilatkozatának szándéka szerint) kapcsolja össze a két vagy több szóból álló kapcsolat tagjait, s ilyen módon szószerkezetet hoz létre. A helyesírási szabályzat csupán a következőket írja róla: „Mondatainkban a szavak nagy többségükben alkalmi szókapcsolatok tagjaiként kerülnek egymás mellé. Ilyenkor különírjuk őket” (AkH. 95).

Az állandósult szókapcsolatok „több szóból álló, változatlan szerkezetű és jelentésű” kifejezések. Ezeket „mindig ugyanolyan formában és ugyanazzal a jelentéssel” használjuk, és „kifejezésként mást jelentenek, mint a bennük előforduló szavak jelentéseinek az összege” (Nyelvi fogalmak kisszótára, 23). Így tehát alkalmi szókapcsolatnak minősülnek például a következők: okos fiú; szilárd jellem; sok lehetőség; nagyon ügyes; rádiót javít; lehengerlő stílus stb. Állandósult szókapcsolatok a következők: gyököt von; dugába dől; lépre csal; csütörtököt mond; megüti a bokáját; unja a banánt stb.

Tehát például az „unja az előadást” alkalmi, az „unja a banánt” állandósult szókapcsolat. A „falnak dől” alkalmi, a „dugába dől” állandósult szókapcsolat.

A szólások, szóláshasonlatok, mondások, közmondások, szállóigék, bizonyos közhelyek és mesei vagy társalgási fordulatok mindig állandósult szókapcsolatok (frazémák). Ide sorolhatók továbbá az ún. funkcióigés szerkezetek (terpeszkedő kifejezések) is: átadásra kerül; előadásra kerül; bemutatásra kerül; elhatározásra jut; kezdetét veszi; döntést hoz; felmentést nyer; elbírálást nyer; elintézést nyer; megállapodást köt stb.

Példák a mesei fordulatokra: „egyszer volt, hol nem volt”; „az Óperenciás-tengeren is túl”; „szerencséd, hogy öreganyádnak szólítottál”.
Példák társalgási fordulatokra (formulák, panelek): „szeretném megragadni az alkalmat”; „végül, de nem utolsósorban”; „hogy is mondjam”; „üsse kő”; „ezer éve nem láttalak”; „milliószor csókollak”. Társalgási fordulatok közhelyes változatai: „nagy szellemek, ha találkoznak”; „bezzeg az én időmben”; „ez van, ezt kell szeretni”.
Reméljük, így már érthető az alkalmi és állandósult szókapcsolatok közötti különbség.

(Sz. G.)
A válasz az 1984 és 2015 között érvényes 11. helyesírási szabályzat alapján készült.