OTP-azonosító

Sok internetes oldalon kérnek felhasználó azonosító kódót. Abban az esetben, ha egy adott céghez tartozó ilyen azonosítóról van szó, akkor azt hogy írjuk helyesen?
Pl. OTP-felhasználó-azonosító a helyes, vagy a mozgószabály miatt OTP-felhasználóazonosító?

Ha ragaszkodunk a kérdezett kifejezéshez, akkor „OTP-felhasználóazonosító”. A mozgószabály alkalmazására nincs szükség: a „felhasználóazonosító” egy szó (jelöletlen birtokos jelzős összetétel), az „OTP” pedig – amellyel szintén jelöletlen összetételt alkot – betűszó, így nem írhatók egybe, mindenképpen kötőjelet kíván az összetétel. Tehát nincs mozgószabály miatti „összetapadás”, és szótagszámlálásra sincs szükség.
Javasolt azonban elkerülni a fölöslegesen hosszú, nehézkesen használható összetett szavakat, és úgy vélem – bár a szövegkörnyezetet nem ismerem –, hogy ez esetben megteszi a rövidebb „OTP-azonosító” is. Ugyanígy kihúzhatjuk a szókígyó méregfogát, ha felbontjuk az eredeti összetételt, ezzel többelemű kifejezéssé „szelídíthetjük”, pl.: OTP-s azonosító, OTP-s felhasználói azonosító.

Hozzáteszem, hogy általában a „felhasználónév” kifejezés is tökéletesen megteszi a „(felhasználói) azonosító” helyett, bár ha az csak számokból áll, akkor kicsit furcsán hathat a „név” megjelölés.

(BM)
A válasz az 1984 és 2015 között érvényes 11. helyesírási szabályzat alapján készült.