májkrémes kenyér és kenőmájas

Egy baráti társaságban felmerült vitás kérdésre szeretnék választ kapni Önöktől. A milyen szendvicset eszel kérdésre a könnyelmű válaszom a „májasos” volt. Helyesen használtam-e ezt a szót? A többiek egyöntetű válasza erre a kérdésre az, hogy nem. Szerintük a májkrémes kenyér a jó, de abban az esetben, ha a termék neve, amit a boltban megveszek „Gyulai májas”, akkor a májasos kenyér laikusként elfogadható.

Való igaz, hogy – amint a vita is mutatja – a májas szó használata okozhat gondokat. Önmagában a májas (melléknévként) utalhat arra, hogy valamiben máj van (májjal vagy májból készült), főnévként pedig a kenőmájast – ill. a májashurkát is – jelenti. Ha azt szeretnénk kifejezni, hogy valamin vagy valamiben májas van, akkor valóban logikus a „májasos” kifejezés, azonban éppen amiatt, hogy ugyanaz az -s képző áll a végén kettőzve, óhatatlanul fura a hangzása. A „májas kenyér” nem volna az igazi (hiszen nem máj, hanem májas van rajta), a „kenőmájas kenyér” még annál is zavaróbb megoldás volna, hiszen a „kenőmáj” szó nem igazán része a nyelvnek, nem szerepel szótárakban, bár szórványosan előfordul a kenőmájas rövidebb alakjaként. Így ha el szeretnénk kerülni a „májasos” szót, akkor marad az átfogalmazás, amelyre kézenfekvő megoldás az ismerősei által javasolt májkrémes kifejezés. A „májasos” szó tehát véleményünk szerint nem hibás, de szerencsésebb elkerülni, hiszen el lehet.
Kérdés, hogy mit kezdenek a májasost mélyen elítélők a következő szavakkal: vadasos (pl. vadasos penne), farkasos (poszter), rénszarvasos (szán), lábasos (almatorta) stb.

(BM)
A válasz az 1984 és 2015 között érvényes 11. helyesírási szabályzat alapján készült.