csütörtökén, csütörtökjén

2013. 11. 15.

Az utóda, utódja analógiájára egyaránt helyesek-e a csütörtökén, csütörtökjén alakok?

A kérdéssel kapcsolatban egy korábbi válaszunkból idézek:

„A harmadik személyű birtokos személyjel használata a magyar nyelv talán legképlékenyebb, legkevésbé megfogható területe. Sok esetben egyik ember így használja, a másik meg úgy (j-vel vagy j nélkül), sőt akár ugyanaz az ember mondhatja egyszer így, máskor meg úgy, önálló szó végén így, szóösszetételhez illesztve amúgy. Még egyazon szó egyes és többes birtokos személyjeles alakjai sem mindig ugyanúgy képződnek, pl. “barátja”, de “barátai”. Végérvényes szabály csak korlátozottan (némely végződésekre) adható, inkább tendenciákról lehet beszélni számtalan kivétellel, úgyhogy leginkább a nyelvhasználatot érdemes figyelembe venni.” (http://www.e-nyelv.hu/2013-04-17/kuldottei-kuldottjei/)”

Az egyes szám 3. személyű birtokos személyjel két változata: -a, -e és -ja, -je, használatukban jellemzően ingadozó helyzetet tapasztalunk. A j megjelenése a szóvégi mássalhangzótól függ, leginkább a -t, -d, -g, -k, -p, -l, -r, -m, -n végűeknél fordul elő. (Magyar nyelvhasználati szótár, Balázs Géza–Zimányi Árpád szerk., Pauz-Westermann, Celldömölk, 2007. 128. o.)
A leírtak szerint a kérdezett szavak mindkét formában használhatók: utódjai, utódai; csütörtökén, csütörtökjén.
(MK)
A válasz az 1984 és 2015 között érvényes 11. helyesírási szabályzat alapján készült.

vissza a főoldalra