További bizonyságok CzF.-ék mellett

2014. 01. 10. 3 hozzászólás

A harmadik Czuczor-Fogarasi-konferencia (2014. január 6.) már mindenképpen jelzi: egy komoly kutatássorozat indult el 2010. december 6-án, amelyet 2012. január 6-án követett a második. Mi ez a Czuczor-Fogarasi-ügy?

Egy 19. századi monumentális nagyszótár: értelmező és etimológiai szótár, amelyet azóta sem követett hasonló. S amelyet már megszületésekor durván támadtak, majd elhallgattak, s csak mostanság kezdenek újrafölfedezni. Nem a szótár kritika nélküli elfogadásáról van szó, hanem arról, hogy megközelítésmódja, módszere sok tekintetben mai, modern kutatások úttörője volt. A másik jellemzője az ún. belhasonlítás, amely a magyar nyelv megközelítésének, felépítésének másfajta megközelítését, logikáját adja, ez pedig az ún. gyökelmélet. A konferencián elhangzott, voltaképpen minden nyelvben vannak gyökök (tovább már nem elemezhető elemi formák, amelyek viszont családokat alkotnak), de a magyar nyelvben egy eddig jórészt feltáratlan, régi, nagy rendszer rejlik. Ennek tudományos megközelítése a cél – nem pedig a hangalaki-értelmi rokonítások erőltetése (ami leginkább zajlott eddig CzF.-ügyben).

Fénykép-0036

Mi újat hozott a harmadik CzF.-konferencia? Meglepő újdonság volt, hogy a téma iránt már nemcsak az 50+ korosztály érdeklődik, hanem egy új, fiatal nyelvészgeneráció. Még nagyobb meglepetést okozott, amikor Hujber Szabolcs előadására bevonult 40 középiskolás – s ekkor még a csilláron is lógtak a Petőfi Irodalmi Múzeum Vörös termében. Újdonság volt a szótár történetének sokoldalú körüljárása mellett CzF.-ék módszerének a legújabb tudományos diszciplínákkal való alátámasztása. Ebben kétségtelenül Kövecses Zoltán kognitív nyelvészeti elemzése volt a legnagyobb hatású: Az „es” gyök megközelítése kapcsán fölhívta a figyelmet a fogalomkörök ilyesféle megközelítésére – sőt nemzetközi összevetésének lehetőségére.

Fénykép-0045Balázs Géza nemcsak a hálózatkutatás, hanem az alakzatkutatás által is igazolhatónak vélte Czuczorék módszerét. Horváth Katalin rámutatott a nomenverbumok etimológiai továbbvezetésére, Pomozi Péter pedig a történeti és területi variánsok időbeliségének a problematikájára (amelyet a CzF. rugalmasabban kezel, mint a későbbi etimológusok). Minya Károly a szóelvonás fogalmának finom kritikáját adta – s itt ismét CzF.-ék helyes módszerét támasztotta alá. Üdítő volt a néprajzi irány: Magyari Sára az udvar és a kert fogalomkörének a népi tudatban lévő képét vázolta fel, Molnár Gergely a CzF. néprajzi értékeit vette számba. Kiss Gábor szerint is a CzF. kincsesbánya: 3200 közmondás van benne, s az L és M betűseket ki is gyűjtötte a konferencia résztvevőinek. Molnár Zsolt és Molnár Cecília szerint a CzF. tudástár – és azt kívánták bizonyítani, hogy mennyiben a magyar gondolkodás logikáját képviseli. Molnár Cecília bemutatta, hogy a CzF. alapján miként újítja meg a nyelvtanoktatást: első osztályban a betűk tanítása helyett a hangok „értelmezésére” helyezi a fő hangsúlyt, ettől a gyerekek számára sokkal élvezetesebb az óra. Pölcz Ádám és Hujber Szabolcs a szótár történetét járta körül.

Fénykép-0042Mint az eddigi konferenciák anyaga, ez is meg fog jelenni hamarosan. (Az első konferencia anyagát az Életünk 2011/3-4. száma adta közre, a másodikat Horváth Katalin szerkesztésében a Magyar Művészeti Akadémia.)

(Manyszi-infó)


mma

3 hozzászólás

#1 galsoma01 2014.01.10.11:44:51

BA írja:

Ha így haladunk: évente egy konferencia, amelyen méltatjuk a CzF értékeit, filozofálunk, milyen mai tudományos irányzatokba illik bele, meghallgatunk két-három szóbokor-elemzést, sosem lesz korszerű, CzF szellemiségű szófejtő és rokonító szótárunk. Szerintem ez volna a lényeg. Értelmező szótárunk van. A néprajzi vonatkozásokat kibányászhatja, aki akarja. A szólás- és szókapcsolattár is más. Nyilván felül kell vizsgálni minden gyököt és szóbokrot, mi érvényes. Van, ami azonnal átlátható, ezekhez fölösleges olyan nyakatekert módon közelíteni, ahogy Kövecses Zoltán tette az es- gyökkel, és annyi bizonygatás sem kell, amennyit Horváth Kati tett a fog gyökhöz, viszont valószínűleg vannak túlzások, erőltetett összekapcsolások, amelyeket a Balázs Géza és Kövecses által fölsorolt tudományos módszerekkel lehetne igazolni vagy elvetni.

A rokonításnak szerintem az a becsületes megközelítése, ahogyan Czuczor állt hozzá. Nyilván azt is felül kell vizsgálni, kihagyni, ami nem meggyőző, és hozzá kell tenni, ami azóta előkerült. Pomozi Péter elég tág látókörű, de azért kellene mellé egy turkológus is, vitatkozzanak. Halkan mondom: a sumért is meg kellene vizsgálni már egyszer tudományosan, hátha abban is van valami, hogy a finnugorban és a törökben, esetleg indoeurópai nyelvekben is közös szavak esetleg onnan származnak. Tudok egy embert, aki beleásta magát, lefordította a francia és német sumer– akkád szótárakat, és kritikusan szemléli. Tudok még valakit, aki latinos, de sok más nyelvet tud, arabul is, és teljesen értelmetlen kutatásokra pazarolja az idejét és az eszét. Meg persze kellene legalább egy jó etimológus is, mint Horváth Kati, meg egy nyelvtörténész. Ha volna egy ilyen alapos nyelvi föltárás, akkor a régészekkel együtt előbbre lehetne lépni az őstörténet föltárásában is.

#2 Dr.Varga László 2014.01.12.18:17:06

Örülök a Czuczor-Fogarasi konferenciának.

#3 Isänmaan äidinkieli | Sentrooppa-Santra 2014.03.04.00:51:20

[…] ohella Balázs on viime aikoina siirtynyt harrastamaan ns. juuriteoriaa – tai ainakin innolla osallistunut konferensseihin, joita aiemmin mainittu Unkarin Taideakatemia (!) on järjestänyt Czuczorin ja […]

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

vissza a főoldalra